Időfutár Bemutató 2018. október 13. Ármány és szerelem Bemutató 2018. február 16. Utánképzés ittas vezetőknek Bemutató 2018. március 23. A képmutogató Bemutató 2018. január 12. Székek Bemutató 2018. április 27. Folytassa, Ciceró! - avagy Botrány a törvényszéken Bemutató 2018. szeptember 21. 2017 A karmester szeretője Bemutató 2017. március 19. Jancsi és Juliska Bemutató 2017. november 29. Alvás Bemutató 2017. április 8. Egy nyári nap Bemutató 2017. április 1. Naptárlányok Bemutató 2017. szeptember 29. A fösvény Bemutató 2017. február 24. Júlia - Párbeszéd a szerelemről Bemutató 2017. január 10. SunCity - a Holnap Tali! -musical Bemutató 2017. november 17. Utazás az éjszakába Bemutató 2017. február 3. #születéstörténetek felolvasó maraton A lemez két újabb oldala 2016 Valahol Európában Bemutató 2016. december 2. Tündér Míra Bemutató 2016. november 5. A tizedes meg a többiek Bemutató 2016. szeptember 30. Hajnalban, délben, este Bemutató 2016. január 29. Tökéletes gyilkosság Bemutató 2016. április 8.
Eperjes Károly lesz Néri Fülöp a Magyar Színház Legyetek jók, ha tudtok! című musicaljében. A készülő előadásról mesélt. A Pesti Magyar Színház 2019. január 11-én mutatja be a darabot, Nagy Viktor rendezésében. Eperjes Károly a próbán (fotók: Juhász Éva) Történelmi figurát megformálni, hitelesen és mégsem unalmasan, nehéz lehet. Élvezi? Szép feladat, igazi kihívás. Játszottam már papot, szentet is az életemben, de olyat, aki egyszerre humoros, lírai, finom és szociálisan érzékeny, nagyon ritkán. Igazi öröm. Szeretem a figura humorát, játékosságát, bohócságát, amivel megpróbálja elkerülni a személyét övező, túlzó tiszteletet. Néri Fülöpnek volt ereje nem a hatalmat, hanem a szegények és a szenvedők igazságát választani. Az sohasem pénzben fizetődik ki, hanem szeretetben. Nem véletlen, hogy mai napig tudjuk a nevét. Ha csak a hatalmát fitogtatta volna, nem lenne szent és eltűnt volna a süllyesztőben, a többi gátlástalan, pénzéhes zsivánnyal együtt. De ő nem ilyen volt. A klasszikus ifjúsági filmhez képest sokat változtattak?
Előbb 1998-ban Forgách András és Melis László, majd 2002-ben Vajda Katalin, Fábri Péter és Gerendás Péter közös változata került a közönség elé. Ha minden igaz, ez utóbbi színmű lecsontozott, igazított és élő zenétől megfosztott verziója jutott el a Pesti Magyar Színház színpadára, immár csupán Vajda Katalin hazai szerzőségének feltüntetésével. A filmből megszeretett melódiák persze így is hallhatóakká válnak, s természetesen a történet is ismerős: Fülöp atyával és Cirifischióval, Loyolai Ignáccal meg Leonettával, no és persze a gyermeki romlatlanság megőrzésére intő példázattal. Éppen csak a színházi előadásra nemigen lehet ráismerni: mármint a színházi előadásra - mint következetes rendezői koncepcióval bíró és a színészi alakítómunkát magától értetődő követelménynek tekintő, professzionális produktumra. Még leginkább talán kenetteljes mesejátéknak tekinthető az, amit a művel már 2007 óta meghitt viszonyt ápoló Nagy Viktor most a döntően gyermekkorú nézők számára felkínál. Habár egy mesejátékot kétség kívül kissé drasztikus megoldás akasztással indítani, de ez még Vajda Katalin szerzői leleménye, aminthogy alkalmasint az övé az az éca is, hogy a történet a tettleg Isten ítélőszéke elé álló Cirifischio életének retrospektív áttekintése legyen - a logika és a következetesség kötelmétől igencsak rugalmasan el-elszakadva. "
Legyetek jók, ha tudtok! Vajda Katalin LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK! Zenés játék két részben Készült Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján Pehr Klára fordításának felhasználásával Zene: Angelo Branduardi Az előadást 12 éves kortól ajánljuk. Hossza: 2 óra 30 perc, egy szünettel Bemutató: 2019. január 11. Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel. aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben. Megindul a jó és a rossz küzdelme, melynek központjában Cirifischio, az éles eszű, melegszívű római utcagyerek áll.
A filmet Vajda Katalin írta színpadra, és biztosan állítom, hogy ez így egy világszám. Nincs ebben semmi túlzás. Vajda Kati színházi-színpadi és dramaturgiai ismerete nem tévedt el egy pillanatra sem. Gyönyörű és emberi színdarab lett a kedves, szirupos filmből. Dolgozott már Nagy Viktorral, a rendezővel? Ez az első közös munkánk, nagyszerűen egymásra hangolódtunk, és szeretem, hogy a "lelkével" is rendez. A darab címében benne van a mondanivalója. Ennyire egyszerű lenne? "Legyetek jók, ha tudtok! " – ez a darab mondanivalója a gyerekek és a felnőttek számára is. Ha jól játsszuk, akkor meg tudjuk mutatni az ember elé kerülő választások kísértéseit. Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher, ezért van a címben, hogy inkább legyetek jók, ha tudtok. A filmnek vagy a színdarabnak van erősebb hatása? A premierig már biztosan nem nézem meg a filmet, de egyáltalán nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a színdarab erősebb, mint a film maga, ezért is akartam olyan nagyon, hogy ez az előadás itt, Budapesten is megszülethessen.
Legyetek jók, ha tudtok – premier 2019. január 11-én nagy sikerrel mutatta be a Magyar Színház Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok című zenés darabját, amely Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján készült. Az előadásról Nagy Viktor rendező, és Eperjes Károly főszereplő nyilatkozott Bányász Árpád riportjában. Eperjes Károly: "Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher" Legyetek jók, ha tudtok – a zenéjéről is híres musical bemutatójára készül a Magyar Színház 2019. január 11-én. A főszereplőt, Eperjes Károlyt kérdeztük. Nagyformátumú komédiás és melegszívű tanító Zenés történet egy szabálytalan szentről és a toleranciáról – Legyetek jók, ha tudtok! Read More Legyetek jók, ha tudtok! – olvasópróba (képgaléria) Egy szabálytalan szent küzdelme a kóborló gyerekek túléléséért, a jó és a rossz harca a hatalomért, a szerelemért, az emberért. A LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK! zenés játék igazi családi színházi élményt ígér. Az olvasópróbán jártunk, bemutató 2019. január 12. Legyetek jók ha tudtok Vajda Katalin LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK!
E korszakának legnevesebb rendezői: Márkus László, Vajda László, Hevesi Sándor, Lóránt Vilmos és Vaszary János. 1945−48 között egymást gyorsan váltó igazgatói Both Béla, Sárosi Ferenc, Gáspár Margit voltak. Az államosításokig változatlanul magánszínházként működött. 1947−51 között a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd 1951−61 között a Madách Színház, 1962−64 között a Petőfi Színház otthona volt. Magyar Színház – 1914 A Vágó László tervei alapján átalakított épület A Hevesi Sándor téren álló színház mai arculatát 1964−66-ban nyerte el, amikor átépítették Azbej Sándor tervei szerint − a Nemzeti Színház Blaha Lujza téren álló épületének a metró építkezésekre való hivatkozással történt felrobbantása miatt − a társulat ideiglenes hajlékának. Az épület igen nagy átalakításon ment keresztül. A régi színházat egészen a vasfüggönyig elbontották, sok helyen csak a tartófalak maradtak a helyükön. Az épület két új szinttel magasabb lett, és a tér felé is 8 méterrel terjeszkedve, jóval nagyobb alapterületűvé vált.
BÍBOROS................................... SZATMÁRI GYÖRGY ELIA, szabómester.................... TÓTH JÁNOS GERGELY HÓHÉR...................................... KISARI ZALÁN FULGENZIO, idős pap............... TAHI JÓZSEF KIS CIRIFISCHIO...................... HODÁSZ LŐRINC / TERÉK SIMON KIS LEONETTA......................... GÁL RÉKA / HODÁSZ DOROTTYA CHECCO................................... BŐSZ MIRKÓ / EPRES MÁRTON PARANCSNOK.......................... OLÁH BÉLA a. n. ELSŐ RÓMAI KURTIZÁN.......... KOVÁTS VERA / KALIVODA IMRE a. MÁSODIK RÓMAI KURTIZÁN... VENCZLI ZÓRA a. / SZŰCS ANDREA a. / SZÉP EVELIN a. valamint gyermekszereplők és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei Díszlet: NAGY VIKTOR (JASENKO CONKA eredeti tervei alapján) Jelmez: RÁTKAI ERZSÉBET Ferenczy Noémi- és Jászai Mari-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Zenei vezető: LÁZÁR ZSIGMOND Zene: Angelo Branduardi Korrepetitor: MAGONY ENIKŐ Koreográfia: GYENES ILDIKÓ Súgó: BALÁZS ÉVA Ügyelő: SZÉP ZSOLT, SIPOS CSABA Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES Rendező: NAGY VIKTOR Nádasdy Kálmán- és Jászai Mari-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
A Pesti Magyar Színházban Néri Szent Fülöp történetét meséli el a Legyetek jók, ha tudtok című zenés előadás. Az 1500-as években Rómájában élő szent cselekedeteit dolgozza fel a 8 éves kortól ajánlott mű - azét a szentét, aki a jóságra tanította a koldus gyerekeket, ez azonban felingerelte a sátánt, aki hatalmát látta veszélyben. A Fülöp Atyát alakító Eperjes Károly elmondta: a színművet Vajda Katalin írta, és szerinte annyira jól sikerült, hogy jobb, mint az eredeti. "A második előadást láttam, nagyon megtetszett nekem, és mindenáron szerettem volna, hogy Budapesten is színre kerüljön. Fontos volna a fővárosi gyerekeknek és családoknak, hogy lássák ezt a különleges, dramaturgiailag szép keretben pulzáló előadást" - fejtette ki. Eperjes Károly szerint a történet inkább igazság, mint mese. "Ez egy érvényes, igaz történet, arra vonatkozóan meg pláne, hogy nem egy ilyen van a történelemben. Például Bosco Szent Jánosnak, illetve Regőczi István atya sasfiókák-története is ilyen. Sőt Böjte Csaba atya tevékenysége is hasonló".
Mindenkinek van egy erkölcsi iránytűje, már a születéstől kezdve. Minél idősebbekké válunk, annál erősebben érzékeljük a jelenlétét és annál hangsúlyosabban várjuk tőle az útmutatást. A művészeti ágaknak köszönhetően számos példát láthattunk már arra, hogy miért olyan fontos megóvni ezt a képzeletbeli kincset, hiszen jól tudjuk, hogy bűnt elkövetni nem csupán a test, de a lélek ellen is lehet. Erre az időtlen üzenetre hívja fel a figyelmet az 1983-ban, Olaszországban bemutatott kultfilm, a Luigi Magni ( A királypápa nevében, Poncius Pilátus szerint) rendezésében készült Legyetek jók, ha tudtok is. Magniék filmjét a 16. században élt katolikus pap, Néri Szent Fülöp ihlette, aki azokkal is törődött, akik a társadalom perifériájára szorultak – például az utcagyerekekkel. Az üzenet pedig nem maradt az olasz határokon belül: az alkotás világszerte ismertté vált és számos teátrumban bemutatták színdarabként, a magyar színházak is előszeretettel dolgozzák fel a mai napig. A Pesti Magyar Színházban 2019 elején, Pehr Klára fordításának felhasználásával mutatták be az egész családnak szóló Legyetek jók, ha tudtok!