A bevetett katonák számát tekintve itt volt a legmagasabb a halálozási arány. A háború polgári áldozatainak számáról egyetlen hivatalos intézmény sem vezetett pontos feljegyzéseket, a kutatók azonban úgy tartják, hogy akár 13 millió civil is áldozatul eshetett a harcoknak közvetve vagy közvetlenül. A halálozási arány a háború végén kirobbanó spanyolnáthajárvány – a világtörténelem leggyilkosabb járványa – következtében a civilek és a katonák körében is még magasabbra szökött. Európában és Kis-Ázsiában milliók veszítették el az otthonukat a háború miatt. A vagyoni és ipari kár, különösen Franciaországban és Belgiumban, ahol a legsúlyosabb harcok zajlottak, katasztrofális méreteket öltött.
1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban a fegyverszünetet az antanthatalmakkal, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború. A háború a nyugati fronton gyorsan állóháborúvá merevedett, a patthelyzeten az időről időre megindított, rendkívüli véráldozatokat követelő offenzívák sem tudtak érdemben változtatni. Miután az antant (Nagy-Britannia és Franciaország) oldalán hadba lépő Egyesült Államokból 1917 végén kezdtek megérkezni az első csapatok, a német hadvezetés 1918 márciusában egy végső támadással akarta kierőszakolni a döntést. Az offenzíva újfent elakadt, júliusban a németeknek a Marne folyó mögé kellett visszavonulniuk. © AFP / PHOTO12 / Ann Ronan picture library Az antantnak viszont augusztus elején az amiens-i csatában sikerült az áttörés, és lassú, de kitartó hadműveletekkel felőrölték a németek erejét, harci szellemét. Amikor szeptember végére már a Hindenburg-vonalat is fel kellett adniuk, Erich Ludendorff és Paul von Hindenburg tábornokok, a hadsereg vezetői közölték II.
Sz�z �vvel ezel�tt, 1918. november 11-�n, d�lel�tt 11 �rakor �rt�k al� a fegyversz�netet az antant �s N�metorsz�g k�pvisel�i az �szak-franciaorsz�gi Compiègne mellett, ezzel az els� vil�gh�bor� harcai v�get �rtek, de igazs�gtalan lez�r�sa mag�ban hordozta az �jabb vil�gm�ret� h�bor� kit�r�s�t. Tisztelet a b�tor magyar h�s�knek, akik a Haz��rt harcoltak!
100 éve ért véget az első világháború - video Dailymotion Watch fullscreen Font
- 2018. november 10., szombat 8:44 Csaknem száz ország, köztük 72 állam- és kormányfői szinten képviselteti magát a hétvégén Párizsban az első világháborút lezáró fegyverszünet 1918. november 11-i aláírásának 100. évfordulóján rendezendő ünnepségsorozaton, amelyen Emmanuel Macron francia államfő a multilaterális világrend megőrzésért fog szót emelni. A megemlékezés egyik legfőbb eseménye vasárnap délelőtt a párizsi Diadalív alatti főhajtás lesz, ahol a francia köztársasági elnök 72 kollégája előtt beszédet mond, mielőtt a hivatalában ebéden látja őket vendégül, majd délután részt vesznek a Béke Párizsi Fóruma elnevezésű háromnapos rendezvény megnyitóján, amelyet Angela Merkel német kancellár, António Guterres ENSZ-főtikár és Emmnauel Macron francia elnök fog megnyitni. "Nem egyszerűen a fegyverszünetet ünnepeljük, hanem megpróbáljuk együtt megtartani azt az egykori ígéretet, hogy soha többé háborút" - mondta a francia elnök, amikor elmondta, hogy a katonai ceremóniáktól mentes első világháborús megemlékezésekkel a hanyatlásnak indult multilaterális világrendnek szeretne új lendületet adni.
Sok történész szerint ez a megaláztatás okozta a nácizmus megerősödését, ami a második világháborúhoz vezetett.
A háromnapos tárgyalás eredményeként 1918. november 11-én aláírt fegyverszüneti szerződés úgy rendelkezett, hogy a nyugati arcvonalon hat órán belül be kell szüntetni az ellenségeskedést a szárazföldön és a levegőben, a német hadseregnek 15 napon belül ki kell vonulnia Belgium, Franciaország és Luxemburg megszállt területeiről és Elzász-Lotharingiából. A frontvonal ekkor még Antwerpentől, Brüsszeltől, Luxembourgtól és Strasbourgtól 40-47 kilométerre nyugatra húzódott. Az 1914. augusztus 1. előtti német határok mögé történő visszavonás az Oroszországban tartózkodó német erőkre csak egy olyan időpontban vonatkozott, amelyet "az ottani helyzetre való tekintettel" a szövetségesek megfelelőnek fognak találni. © Wikipédia A német hadsereg jó állapotban volt köteles átadni a nyugati hatalmaknak 5000 tüzérségi löveget, 25 ezer géppuskát, 3000 aknavetőt, 1700 vadász- és bombázó repülőgépet, továbbá 5000 mozdonyt, 150 ezer vasúti kocsit, 5000 teherautót, az összes tengeralattjáróját és 74 korszerű felszíni hadihajót.
II. Vilmos császár © Wikipedia November 9-én Berlinben is általános sztrájk kezdődött, és az erre még mindig csak szóban hajlandó II. Vilmos helyett Max von Baden kancellár önhatalmúlag hirdette ki a császár lemondását, aki Hollandiába menekült. Néhány órával később a szociáldemokrata Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kikiáltotta a köztársaságot, a sokkal radikálisabb, Karl Liebknecht vezette "független" szociáldemokraták viszont a szocialista köztársaság létrejöttét deklarálták. Ezzel győzött a forradalom, és a mérsékelt szociáldemokrata Friedrich Ebert vezette új kormány mellett radikális tanácsok is alakultak. Ebert hamarosan kiegyezett a tábornokokkal, akik elismerték a politikai hatalom birtokosának, de ennek fejében autonóm tényezőnek kellett tekintenie a hadvezetést, és a hivatalnoki kar is a helyén maradt. Az a bizonyos vasúti kocsi A németországi események láttán az antant is szorgalmazni kezdte a tárgyalásokat. A küldöttségek november 8-án a Párizstól alig száz kilométerre fekvő compiegne-i erdőben, az antant főparancsnok Ferdinand Foch marsall szalonkocsijában ültek össze.