A második bécsi döntés JEGYZŐKÖNYV A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSRŐL 1940. augusztus 30. Azoknak a megbeszéléseknek során, amelyek Bécsben, 1940. évi augusztus hó 29. és 30. napján Németország, Olaszország Románia és Magyarország képviselői között a Magyarország részére átengedendő területnek Románia és Magyarország között függőben lévő kérdésében folytak, Románia és Magyarország képviselői meghatalmazásaik alapján a birodalmi kormányt és az olasz kormányt felkérték arra, hogy e kérdést döntőbírói határozattal rendezzék. Románia és Magyarország képviselői egyúttal kijelentették, hogy kormányaik ily döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra kötelezőnek ismernek el.
A 24. határvadász-zászlóalj katonái Huszt előtt (12029). Magyar "Ansaldo" kisharckocsi század Huszton (48280, MFI). A 102. páncélvonat útban Beszkid felé (58938, MFI). A 14. kerékpáros-zászlóalj pihenője Técsőn (48301). Lengyel–magyar találkozás a közös határon (48367). Werth Henrik, itt még ezredesi rendfokozattal (91621). "Csaba" páncélgépkocsi Erdélyben (34176). Magyar lovas alakulat az erdélyi bevonulás közben (48506, MFI). Bevonulás Szatmárnémetibe (46127, MFI). "Csaba" páncélgépkocsi-oszlop a kolozsvári bevonuláskor (46090). "Toldi" 38M könnyű harckocsi, a háttérben csendőrszakasz gépkocsija az erdélyi bevonuláskor (48097, MFI). "Toldi" átkelése egy rohambürün (48513).
6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezése a román királyi és a magyar királyi kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni. 7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása során nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a román királyi és a magyar királyi kormány tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntés végett a birodalmi kormány és az olasz királyi kormány elé terjesztik. (*) A bécsi döntés értelmében 43 000 km² területet csatoltak Magyarországhoz 2, 5 millió lakossal. A Magyarországhoz csatolt területen közel 1 millió román nemzetiségű lakos élt. Forrás: Magyarország és a második világháború, 258-261. p.
A Magyarorsz�ghoz visszacsatolt felvid�ki ter�leten az 1941-es n�psz�ml�l�s 84%-ban �llap�totta meg a magyarok ar�ny�t, �s 10% k�r�l a szlov�ks�g�t, ezzel egy�tt pedig az �j hat�ron t�l mind�ssze 67 000 mag�t magyarnak vall� – szlov�k – �llampolg�rt regisztr�ltak. A d�nt�st emellett jogi szempontb�l sem lehetett t�madni, hiszen az �t�let a m�ncheni konferenci�b�l ered�en, a nyugati nagyhatalmak beleegyez�s�vel – �s �nk�ntes t�volmarad�s�val – sz�letett meg. M�s k�rd�s ugyanakkor a jog, �s m�s a realit�s: Magyarorsz�g, miut�n az els� b�csi d�nt�st k�vet� rev�zi�s sikerekkel – melyek k�z�l a legk�zelebbi K�rp�talja megsz�ll�sa volt –menthetetlen�l elk�telezte mag�t a tengelyhatalmak oldal�n, a vil�gh�bor�t vesztesk�nt fejezte be, ez�ltal pedig a n�met–olasz d�nt�b�r�skod�ssal visszaszerzett ter�letek feletti uralma is vitathat�v� v�lt. Haz�nknak a moszkvai el�zetes fegyversz�net (1944. okt�ber 11. ) rendelkez�se nyom�n azt�n vissza kellett t�rnie 1937-es hat�rai m�g�, csehszlov�k–magyar viszonylatban pedig az 1947-es p�rizsi b�keszerz�d�s m�g tov�bbi vesztes�geket is hozott, hiszen Magyarorsz�gnak – Pozsony el�ter�ben – �jabb h�rom telep�l�sr�l kellett lemondania �szaki szomsz�dja jav�ra.
Az els�, felvid�ki ter�letnyeres�get eredm�nyez� b�csi d�nt�shez k�pest a m�sodik kev�sb� volt igazs�gos, de ebben az erd�lyi n�pesed�si viszonyok is komoly szerepet j�tszottak, hiszen a rom�niai magyars�g z�me – a Partium mellett – a K�rp�tok d�lkeleti sark�ban fekv� Sz�kelyf�ld�n �lt. Komoly k�l�nbs�g volt az is, hogy m�g a Csehszlov�kia elleni rev�zi� a m�ncheni konferencia f�ggv�nye volt – teh�t ahhoz a britek �s a franci�k is �ld�sukat adt�k –, addig �szak-Erd�ly visszaszerz�se a tengelyhatalmak nyom�sa r�v�n val�sult meg. Igaz, a j�v�ben ennek nem volt gyakorlati jelent�s�ge, hiszen a vil�gh�bor� ut�n a gy�ztesek nem tettek k�l�nbs�get a rev�zi�s sikerek k�z�tt. Magyarorsz�gon a m�sodik b�csi d�nt�st term�szetesen kit�r� �r�mmel fogadt�k, a k�zv�lem�ny azt igazs�gosnak �s jogosnak ismerte el. A hatalmas rev�zi�s siker ellen�re ugyanakkor voltak el�gedetlenked� hangok is, �s a Teleki-korm�ny sem adta fel a lehet�s�g�t annak, hogy a k�s�bbiekben D�l-Erd�lyt is megpr�b�lja visszaszerezni; ennek tudhat� be, hogy a korm�nyzat sok�ig megg�tolta az �j hat�rokon k�v�l rekedt 200 000 f�s magyar kisebbs�g repatri�l�s�t.
Ezért azonban nagy árat kellett fizetni. Többek között engedményeket a szélsőjobb erőknek; csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez; zsidótörvényeket és számunkra kedvezőtlen gazdasági kapcsolatokat kell megemlíteni. Az 1940-es év utolsó meghatározó eseménye a magyar–jugoszláv szerződés aláírása volt, amely a német politika szerint is kitűnően szolgálta a nyugodt, németbarát, Balkáni stabilitást.
A csapatok ettől függetlenül meghatározott időre bevonultak a visszacsatolt területekre. A Honvéd Vezérkar főnöke szeptember 13-i rendelkezése értelmében az 1. hadsereg és a gyorshadtest-parancsnokság, a VI., VII. hadtest, illetve az 1. és 2. gépkocsizó dandár kivételével a bevonulásban részt vevő csapatok visszatérhettek helyőrségeikbe. A visz-szamaradó alakulatok a kolozsvári IX. hadtest felállításának befejezéséig maradtak Erdélyben. A hadrendfejlesztés súlyát, a területek átvétele után, a IX. hadtest Kolozsvár székhellyel történő felállítása, a határvadász alakulatok átszervezése, a tüzérség és a páncélos alakulatok 24 továbbfejlesztése és ezzel kapcsolatban a hadtestek tűzerejének, valamint páncélelhárításának megerősítése képezte. Ezzel befejeződött a békés területgyarapítások időszaka. A német–olasz bécsi döntőbírósági határozatokkal "visszatért" a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély. 1940 végére Magyarország tehát jelentősen gyarapodott, ami 47 092 km2-es területet és 4 333 304 fő lakost jelentett.