"Az erdei fajok csaknem 30%-a az öreg fákhoz és a holtfához kötődik. A WWF nyomatékosan kéri az európai kormányokat, az erdőtulajdonosokat és a fakitermelő cégeket, hogy késlekedés nélkül vállalják, hogy a biológiai sokféleség megőrzése érdekében több öreg fát és holtfát hagynak az erdőkben, és 2030-ra 20-30 m3/hektárra növelik a holtfa mennyiségét. " A felmérések szerint ugyanis rendkívül rossz az európai helyzet: a gazdasági célú erdőkben mindössze 5-10%-a a holtfa mennyisége a nem bolygatott, természetes erdőkhöz képest. Az utóbbi időben Nagybakónak erdeiben nőtt a holtfa mennyisége. Az erdők madárfajai különböző mértékben kötődnek a holtfákhoz. A harkályfajok egy része, mint például a zöld küllő vagy a fekete harkály kötődik bizonyos erdőben élő hangyafajokhoz és a holtfák kérge alatt élő más rovarfajokhoz. A közép fakopáncs például erősen preferálja a holtfákat. A harkályféléken kívül számos énekesmadár is előszeretettel táplálkozik holtfán, olvasható Ónodi Gábor és Winkler Dániel, holtfák és madárközösségek kapcsolatáról szóló munkájában.
Időről-időre megtalálnak azzal tervezett beruházások kapcsán, hogy nem lehetne-e az útban lévő nagy fát átültetni gyorsan. Esetleg szembejön a közösségi médiában valamilyen idős fa átültetéséről szóló fotó, azzal a felkiáltással, hogy "így is lehetne". Az alábbi kép például így köröz a facebookon, s egy japán példát mutat. Beszéljünk egy kicsit erről a témáról. Bercsek Péter egy legendás innovátora volt a Főkertnek, aki a hetvenes és nyolcvanas években a fővárosi építkezések útjából mentett fákat. Egyik legsikeresebb famentése a Krisztina körúti hársfasor átültetése volt a Kossuth térre. Ezek a fák estek áldozatul később az ottani téralakításnak. Mindezekből kiolvasható, hogy fák átültetésének bizony méret-, súly- és korhatárai vannak. Valamint azt a szót, hogy "gyorsan" az idős fáknál törölni kell a szótárból. Itt a gyorsan, az két évet jelent. Egy 90 cm átmérőjű, 1 m magas földlabda súlya már bőven 1 tonna felett van, ami a szállítási lehetőségeket is korlátossá teszi, nem beszélve a törzs magasságáról és a lombkorona kiterjedéséről és súlyáról.
A minimális mennyiségű holtfa főleg vékonyabb elszáradt ágak, egy-egy fiatalon elszáradt fa formájában van jelen, ami nem teszi lehetővé, hogy a holtfára épülő komplex ökológia rendszerek kialakuljanak és fennmaradjanak. A tarvágásos üzemben kezelt erdők sivárak és fajszegények. Lékeléses gazdálkodás A lékeléses erdőgazdálkodás átmenetet képez a tarvágásos és a szálalásos gazdálkodás között, de nem sokkal jobb, mint a tarvágásos gazdálkodás. Ebben az esetben a fakitermelés szakaszonként történik. Egyszerre csak kisebb területeken végeznek vágást. A fák ebben az esetben is erdőrészenként azonos korúak, kevés az elegyfaj, a biodiverzitás itt is viszonylag alacsony a kevés a holtfa és a homogén erdőrészek miatt. A holtfa itt is kevés, mert a vágásérett erdőrészeket fiatalon kivágják, csak vékonyabb elszáradt ágak és fiatalon elszáradt fák alkotják. Szálalásos gazdálkodás Ennél az erdőgazdálkodási módnál az erdő eltérő korú fákból áll, és a fákat egyenként termelik ki. A fák lombkoronája terebélyesebb, és előfordulhatnak kiszáradt ágakkal, odúval rendelkező idősebb egyedek, amelyek arányát a gazdálkodási mód határozza meg.
Szálaló erdőben a fákat 3 kategóriára osztják: értékfa, kivágható fa (ökológiai szempontból is nemkívánatos fafajok, termőhely idegen, akadályozza az értékfa megfelelő növekedését), és segítőfa (ökológiai és ökonómiai szempontból fontos faegyedek, ide tartoznak az elegyfa fajok, és a lábon száradt vagy odvas fák). Természetközeli Ebben a gazdálkodási formában az ember megpróbál egyensúlyt teremteni az erdő természetes ökológiai viszonyai és a gazdasági célja között, és ezt úgy próbálja megvalósítani, "hogy a gazdálkodás során csak annyi és olyan mértékű emberi beavatkozás történjen a faállományokba és ezen keresztül az erdei ökoszisztéma életébe, amennyi a cél(ok) érdekében feltétlenül szükséges" - olvasható Solymos Rezső MTA tag kutatóprofesszor tanulmányában. Ebből következik, hogy a változatos korú és fajú fákból álló erdőben nagyobb mennyiségű holtfát hagynak, amely nagy fajgazdagságot tesz lehetővé. A természetközeli erdőkben a holtfák minden formája megtalálható.
HELYTELEN - A helyes ellentéte., BÁJOS - Szép és kedves., GÖMBÖLYŰ - A labda alakja., FOLYÉKONY - A víz halmazállapota., TEREBÉLYES - Ilyen az öreg fa lombkoronája., Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
A szakemberek és parktervezők munkáját tiszteljük, de kérjük, tartsák szem előtt a fenti tényezőket, és csak a valóban balesetveszélyes fák felett mondjanak ítéletet. A parkok felújítása ne jelentse feltétlenül az összes ott lévő koros fa lecserélését! Ez – amellett, hogy pazarlás – a helyi mikroklíma és a levegő minősége elleni merénylet. Esztétikai értéket a meglévő egyedek részbeni megtartásával, kiegészítésével is létre lehet hozni. Nem szabad megfeledkezni a lakókról sem, akik számára otthonuk környezetét, sok esetben a lakásuk ablakából nyíló kilátás részét képezik a koros fák. Szeretnénk, ha valamennyi önkormányzat kötelességének érezné, hogy időben értesítse a tervezett fakivágásokról a környék lakóit, és a nagyobb arányú ilyen akciók tervezése előtt lakossági fórumot is tartson, fogadja és méltó módon válaszolja meg az érintett emberek észrevételeit. Valószínűleg így kaphatott kegyelmet Pesterzsébeten a kivágásra ítélt nyárfák egy része.
Valóban, rendszeres időközökben egyenként meg kellene vizsgálni a fákat, hiszen vannak megbízható módszerek, eszközök, melyekkel esetleges balesetveszélyességük megállapítható. A Levegő Munkacsoport tavaly sajtótájékoztatót rendezett az idős fák védelméről, ahol a Szent István Egyetem Budai Karának szakemberei bemutattak ilyen eszközöket, és a sajtó megjelent képviselői előtt ismertették az egyetemen ilyen irányú képzést nyújtó lehetőségeket. A vizsgálat nélküli, tömeges fairtást legalább annyira veszélyesnek tartjuk, mint a balesetveszélyes fák észrevételének elmulasztását. Fontos lenne, hogy az önkormányzatok nyilvántartásuk alapján mérjék fel a kivágni tervezett fák lombkorona-tömegét (életkor és fajta alapján hozzávetőlegesen kiszámítható), és viszonyítsák a környéken lévő többi fa lombtömegéhez. A döntésnél figyelembe kellene venni, hogy erősen szennyezett levegőjű városunkban milyen arányban engedhetjük meg a lombmennyiség csökkentését. Számításba kell venni, hogy a pótlásként ültetett, érzékeny, rendszerint korai kiszáradásuk miatt többszöri cserére szoruló fiatal egyedek ritka levélzete hosszú évtizedekig még összeadva sem helyettesíti egy 30–50 éves, vagy idősebb fa lombkoronájának hasznos tevékenységét.
Amikor Bercsek Péter azt írja, hogy idős fa, akkor 10-15-20 éves fára gondol. Ennél idősebbre véletlenül se. De nem a méret és a súly a legnagyobb korlát, ha egy toronydaru mindent fel bír emelni. Azzal is számolnunk kell, hogy az idős fa a földlabdázással elveszíti vízfelszívásra alkalmas hajszálgyökérzetének egy részét, akkor vele párhuzamosan a lombjának ugyanakkora részét is el kell távolítani, hogy ne boruljon fel a gyökér-korona egyensúly. S ekkor még nem beszéltünk a fák legrejtélyesebb tulajdonságáról, a mikorrhizáról. Minden fa szimbiózisban él fonalgombákkal. A fonalgomba (mikor) és a hajszálgyökérzet (rhiza) érzékeny és máig kutatott kapcsolatokat alakít ki, amiből a fa és a gomba kölcsönösen profitálnak. A fa cukrokat, energiát ad át a gombáknak, a gombák segítik a vízfelvételt, foszfor felvételt, nyomelem felvételt, s olyan védelmi, immunerősítő anyagokat állítanak elő, amelyek segítik a fákat egészségben tartani. Sőt össze is kapcsolják a fákat a közeli társaikkal, így kolóniában tápanyagot tudnak cserélni, kisegítik egymást, azaz kommunikálnak, védik a másik egészségét is.
Gondoljatok a közelgô nyárra! a) Alkoss szóláncot melléknevekkel! szép – piros – sárga – a ________________________________________________ b) Alkoss három szóból álló szóláncot úgy, hogy az elsô ige, a második fônév, a harmadik melléknév legyen! Így: olvas sor rendes; szól labda alacsony ______________________________________________________________________ 118 5. 6. 7.
Macskabagoly a gesztenyés 300 éves fáján. Holtfa és erdőgazdálkogási módok A holtfák szerepéről szóló cikke a holtfákat a következő kategóriákba sorolja: lábon száradt fáktörzscsonkokélő fák elhalt részei (ág, ágcsonk, bekorhadt gyökfő, tükörfolt) élő vagy elhalt fák odvai, üregei leváló kéregdarabkák alatti rések földön fekvő törzsek vastag és vékony ágak, gallyak korhadó tuskók vízben lévő elhalt fa Nagybakónak egy másik, jól ismert szelidgesztenyefája. Azt, hogy a holtfa és a különböző típusai milyen arányban fordulnak elő egy erdőben, a gazdálkodás típusa határozza meg. A klasszikus, idejét múlt és téves gondolkodásmód, mi szerint "a lábon elszáradt fák a beteg és elhanyagolt erdő jellemzői", még mindig felismerhető, ha körülnézünk hazánk erdeiben. Tarvágásos gazdálkodás Hazánkban sajnos még gyakori. A vágásérett erdőt tarra váják. Ebben az esetben az erdő leginkább ültetvényre hasonlít, azonos korú és fajú fákkal. Mivel a fákat viszonylag fiatalon, 70-80 éves korban kivágják, esély sincs arra, hogy elérjék az idős, többszáz éves kort.