Egy zárszó értelme (1980) (Vöő Gabriella fordítása) 352 Jacques Derrida: Sibbolet (1986, részlet) (Csordás Gábor fordítása) 376 IV. POSZTKULTÚRA Raymond Williams: A kultúra elemzése (1965) (Pásztor Péter fordítása) 385 Raymond Williams:Kultúra (1983) (Pásztor Péter fordítása) 392 Michel Foucault: A szubjektum és a hatalom (1988) (Kiss Attila Atilla fordítása) 396 Slavoj Zizek: Van-e oka a szubjektumnak?
Új német kritika 10 (1977): 29-63. Holub, Robert C. Határok átlépése: Recepcióelmélet, posztstrukturalizmus, dekonstrukció. Madison: U, Wisconsin P, 1992. Holub, Robert C. Recepcióelmélet: Kritikus bevezetés. London: Methuen, 1984. Hunt, John Dixon. A kertek túlvilága. Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 2004. Iser, Wolfgang. Az olvasás aktusa: az esztétikai válasz elmélete. Baltimore: Johns Hopkins UP, 1978. Jauss, Hans Robert. Esztétikai tapasztalatok és irodalmi hermeneutika. Ford. Michael Shaw. Minneapolis: U, Minnesota, P, 1982. Jauss, Hans Robert. A recepció esztétikája felé. Timothy Bahti. Minneapolis: U, Minnesota, P, 1982. Külső linkek Részvételek - The International Journal of Audience and Reception Studies Recepció előzmények: Definíció és idézetek oldal, Harold Marcuse, Kaliforniai Egyetem, Santa Barbara
Jelen kötet címében a "posztmodern", azaz a modern utáni elméleti megközelítésekre utal, A modern irodalomtudomány általános jellemzője, hogy hitt az irodalmi objektum érvényességében, abban, hogy van és bonyolult metodológiával elérhető, leírható az irodalom természete és az irodalmi mű jelentése. A modern nagyszerű teljesítményei ellenére sem tudta vállalását teljesíteni, hiszen mindig maradt egy olyan értelem, jelentés, amely túlfutott a módszeres... Tovább Tartalom Előszó 9 MODERNITÁS, POSZTMODERNITÁS - BEVEZETŐ Jean-Frangois Lyotard: Mi a posztmodern? (1982) (Angyalosi Gergely fordítása) 13 Hans Bertens: A posztmodern Weltanschauung és kapcsolata a modernizmussal (1986) (Kálmán C. György fordítása) 20 Ihab Hassan: A posztmodernizmus egy lehetséges fogalma felé (1987) (Török Attila fordítása) 49 I. POSZTSTRUKTURALIZMUS KONTEXTUS Emilé Benveniste: Szubjektivitás a nyelvben (1966) (Z. Varga Zoltán fordítása) 59 Jacques Lacan.
Az egyes közreműködő szövegekhez kapcsolódó különféle összefüggések nem teszik lehetővé, hogy egyetlen szövegkörnyezet legyen, amelyben a szöveget helyesen olvassák. Ez ismét elrontja a Biblia eredeti szövegének és recepciótörténetének különbségét. Lásd még Klasszikus recepciós tanulmányok A várakozás horizontja Szemiotikus demokrácia Postkritika Friedrich Nietzsche hatása és fogadása Søren Kierkegaard hatása és fogadása Jane Austen recepciótörténete JRR Tolkien fogadása Shakespeare hírnevét Hivatkozások További irodalom Amacher, Richard és Victor Lange, szerk. Új perspektívák a német irodalomkritikában. Princeton: Princeton UP, 1979. Bennett, Susan, szerk. Színházi közönség: A produkció és a recepció elmélete. New York: Routledge, 1990. Eagleton, Terry. "Fenomenológia, Hermeneutika és Recepcióelmélet" az Irodalomelméletben. University of Minnesota Press, 1996. o. 47 - 78. Fortier, Mark. Elmélet / színház: Bevezetés. 2. kiadás New York: Routledge, 2002. Hohendahl, Peter Uwe. "Bevezetés a recepciós esztétikába. "
Recepció elmélet egy változata olvasó választ irodalomelmélet, amely kiemeli minden egyes olvasó vétel vagy értelmezése abban értelmében egy irodalmi szöveg. A kommunikációs modellek elemzésénél a recepcióelméletet általában közönségfogadásnak nevezik. Az irodalomtudományban a recepcióelmélet Hans-Robert Jauss 1960-as évek végi munkájából ered, és a legbefolyásosabb munka az 1970-es évek és az 1980-as évek elején született Németországban és az Egyesült Államokban (Fortier 132), néhány figyelemre méltó munkával más országokban Nyugat-európai országok. A recepcióelmélet egy formáját alkalmazták a történetírás tanulmányozásában is. Stuart Hall kulturális teoretikus a recepcióelmélet egyik fő támogatója volt, először 1973-ban írta "A televíziós beszéd kódolása és dekódolása" című esszéjében. A kommunikáció kódoló / dekódoló modelljének nevezett megközelítése a szöveges elemzés egy olyan formája, amely a közönség által folytatott "tárgyalások" és "ellentétek" körére összpontosít. Ez azt jelenti, hogy a "szöveget" - legyen az könyv, film vagy más alkotó mű - a közönség nem egyszerűen passzívan fogadja el, hanem azt, hogy az olvasó / néző a saját maga kulturális háttere alapján értelmezi a szöveg jelentését és élettapasztalat.
A Biblia összefüggésében a befogadástörténet a bibliai szöveg sokrétű értelmezését foglalja magában annak írásától kezdve egészen mostanáig. Célja annak bemutatása, hogy a bibliai értelmezések hogyan fejlődtek az évszázadok során. A Biblia befogadási történetét megelőző területet "értelmezés történetének" vagy "az exegézis történetének" nevezték. A recepciótörténet és az azt megelőző megközelítés között a legnagyobb különbség az, hogy a recepciótörténet nem korlátozza értelmezéseit. Olyan értelmezéseket tartalmaz, amelyek marginálisak, sőt unortodoxak. A recepció előzményei sem korlátozzák az értelmezéseket médiumokkal; magában foglalja a művészet, a zene, a költészet és a liturgia használatát. Ezzel szemben az értelmezéstörténet azzal foglalkozik, hogy a bibliai tudósok hogyan értelmeztek egy szöveget csak kommentárjaikban és monográfiáikban. A Biblia befogadása Hans-Georg Gadamer értelmezési keretein alapszik. Gadamer arra törekedett, hogy bemutassa, hogyan értelmezik az összes értelmező aktust.
Lényegében a szöveg jelentése nem magában a szövegben rejlik, hanem a szöveg és az olvasó kapcsolatában jön létre. Hall kidolgozta a kódolás és a dekódolás elméletét, Hall elméletét, amely a televíziós formában megjelenő szövegekben a kommunikációs folyamatokra összpontosít. A recepcióelméletet azóta a performatív események nézőire is kiterjesztették, elsősorban a színházra összpontosítva. Susan Bennett-nek gyakran tulajdonítják ezt a beszédet. A recepcióelméletet a tájak történetére és elemzésére is alkalmazták, John Dixon Hunt tájtörténész munkája révén, mivel Hunt felismerte, hogy a kertek és a tájak fennmaradása nagyrészt összefügg a nyilvános befogadásukkal. Tábornok Egy adott szöveg jelentésének alapvető elfogadása általában akkor következik be, amikor az olvasók egy csoportjának közös kulturális háttere van, és hasonló módon értelmezi a szöveget. Valószínű, hogy minél kevesebb megosztott öröksége van az olvasónak a művésszel, annál kevésbé képes felismerni a művész szándékolt jelentését, és ebből az következik, hogy ha két olvasónak kulturális és személyes tapasztalatai merőben eltérőek, akkor egy szöveg olvasása nagymértékben változni fog.
Raymond Williams: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása (Osiris Kft., 2002) - A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig - Szöveggyűjtemény Kiadó: Osiris Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2002 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 681 oldal Sorozatcím: Osiris Tankönyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-379-522-2 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Szöveggyűjteményünk a jelenkorig eljutó, második kötete folytatása a már korábban Bókay Antal és Vilcsek Béla szerkesztésében megjelent könyvnek, mely a strukturalizmusig gyűjtötte össze az irodalomtudomány legfontosabb eredeti írásait. Mindkét szöveggyűjtemény Bókay Antal Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban (Budapest, 1997, 2001, Osiris) című, az irodalomtudomány rendszereit, elméleteit áttekintő munkájához kapcsolódik, a három kiadvány átfogó képét kívánja adni az irodalomtudomány elmúlt kétszáz évének, eredményeinek.