Mit lehet tenni a "gyűlölködés poklában"? – az orosz hadifogságból 1954-ben hazatért, majd két év múlva a magyarországi forradalmat követően letartóztatott, megvakított és halálra ítélt gróf próbált nagyapja tanításának szellemében élni: "magyarnak lenni Erdély földjén, annyit jelent, Miklós, mint mindig egy lépéssel előrébb lenni... […] okosabbnak lenni, hajlékonyabbnak lenni... meghajolni a viharban, mint a mezőségi gyertyánfa, földig hajolni, ha kell... de meg nem törni soha! A fenyő hasad, a tölgyfa törik, de a gyertyán hajlik, mint az acélrúgó és kiegyenesedik újra meg újra. Erdély földjén csak a gyertyánembernek van jövendője". A Sütő András naplóregénye ( Anyám könnyű álmot ígér) "A fű lehajlik, de megmarad" népi bölcsességére emlékeztető tanítás azonban – és ez is bizonyítja a mű második részének "elsietett" voltát (Kovács Ferenc) – egészen másra buzdít, mint az előszóban megfogalmazott: "Hont foglalni alkalmas a kard […] Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával.
Buzát pedig jött lassan lefele. Tíz lépésre a tűztől megállította a lovat, s leszállt róla. Bocskorba bújtatott, bokáig érő bőrnadrágot viselt s rövid bőrzekét. Oldalán egyenes, csontmarkolatú vadásztőr, kopott, fekete bőrtokban. Nyergén íj és tegez. Fején hegyes kucsma, szőrtelen, nyárra való. - Békesség és áldás - morogta és lassú medvemozgással megindult a tűznél állók felé. Mély, rekedtes hangja volt, de barátságos. " (részlet a könyvből)
Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke. Ahol ez kivész az elfogultság miatt, ott minden összeomlik. oldal Előre nézz ugyan, de ügyelj, hogy más lábára ne lépj... azt tedd, ami jó, de alkudj meg azzal, ami szükséges és hasznos, és tartsd észben, hogy néped számára egy élő tanácsadó, egy élő segítő kéz többet ér tíz halott hősnél, ki ujját se tudja már mozdítani többé... s vigyázz, mert az elfogultság útja lefele vezet, s aki lefele halad, az már semmit sem ér.
Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat.
És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással – azaz kaszával – meg is kell tartani! A mű stílusa [ szerkesztés] A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat. E kötet cselekményének középpontjában Erőss Miklós gróf áll, akinek sorsát gyermekkorától az 1950-es években a románok börtönében elszenvedett haláláig követi nyomon Wass Albert, személyes formába sűrítve a kisebbségtörténelmet. Persze az író etikai vizsgálódása nem egyoldalú; nem csupán azt figyeli, hogy a kapzsi birtokosok önzése miatt románosodott el a Mezőség, vizsgálja a románság belső megosztottságát, az Óromániából érkezettek és az erdélyiek mentalitásbeli különbségét, a saját zsebre dolgozó, nagy hangú álhazafiak melldöngetését, a józan románok óvatosságát stb., és leginkább a korfordulók szeszélyének kiszolgáltatott ember magatartását.
"Miután az Úristen jóakaratából az erdélyi Mezőségen születtem magyarnak, s ott nőttem emberré is, ifjúkorom óta éreztem, hogy emberi és magyar kötelességem is a Mezőség megírása. Mint tájat leírtam már többször. Furcsa, hajlott hátú dombjait, görbe völgyeit, suhogó nádasait, apró, kék vizű tavacskáit, kopár, vízmosásos meredélyeit, melyeket... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 4 990 Ft 4 740 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 474 pont 5 390 Ft 5 120 Ft Törzsvásárlóként: 512 pont 4 490 Ft 4 265 Ft Törzsvásárlóként: 426 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1
Ha az elfogultság útját járva gonoszat cselekszünk, az ördög belénk költözik és a lelkünket szorongatja. Ha a megértés útját választjuk s azt csináljuk, ami helyes és jó, akkor a mennyország békessége van bennünk, s mindegy, hogy mi történik, ezt a belső békességet nem veheti el tőlünk senki. 122. oldal, 2. kötet Az ember lelke olyan, mint a gyémánt, amit csiszolni kell hosszú időn keresztül, míg teljes fénye és szépsége kitisztul. Kinek ami hibája van, annak a hibának a kijavítása miatt vissza kell jönnie a földre újra meg újra. 117. kötet Ha egyszer azt mondod, hogy ekkor meg ekkor ott leszel valahol, és mégsem vagy ott, akkor csak egy mentséged lehet. Valami szörnyűséges dolog történt és elpusztultál. Mert, ha még élsz, csak egy kicsikét is, akkor is hírt adsz valamiképpen, hogy miért nem lehetsz ott, ahol várnak reád. Mert az emberi élet legdrágább kincse az idő, nem lehet pótolni semmivel. S aki másokat várakoztat, az időt lop el tőlük. Ha csak pénzt lop el másoktól, azt jóváteheti.
Kétféle ember van ezen a világon, (... ) az egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjáfaraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag. I. kötet, 88. oldal Legyetek egy szándék, egy közös akarat, egy közös cselekedet, akárcsak a régi időkben. Mert amiképpen ti cselekedtek egymással, azonképpen cselekszik az Úr is tiveletek. Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. (... ) Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület. 1. kötet Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. 2. kötet Aki haragot visel a szívében, bárki ellen is, az vesse ki onnan, mert a szívben rejtőzködő harag megmérgezi a lelket, meg a testet. A papok azt próbálják elhitetni az emberrel, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, valami ismeretlen helyen, (... ) pedig bolondság ez, bolondság bizony. A pokol is, meg a mennyország is itt van bennünk, életünk minden napjában.