Még súlyosabban minősül a könnyű testi sértés, ha az maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Legsúlyosabb az elkövető felelőssége a könnyű testi sértésért akkor, ha az életveszélyt vagy halált okoz. A súlyos testi sértés minősített esetei két fokozatban szerepelnek, a fenti minősített eseteken felül ezen kívül csak a súlyos testi sértés esetében számít minősítő körülményként a különös kegyetlenséggel történő elkövetés. A testi sértés előkészülete Abban az esetben, ha az elkövető súlyos testi sértésre vagy aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személlyel szemben, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésre készül elő, előkészület miatt büntetendő. Súlyos testi sértés és a könnyű testi sértés elhatárolása Mivel a testi sértéses bűncselekmények minősítése az eredményhez igazodik, így a könnyű testi sértés vétsége, és a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete - mely mindkettő szándékos bűncselekmény - elhatárolásánál nem lehet kiindulópont a magatartás eredménye, az elkövető terhére azt a bűncselekményt kell megállapítani, amelyre vonatkozóan a szándéka irányult.
Közúti baleset > védőügyvéd – Tel. : +3620 806 1606 – dr. Janklovics Ádám ügyvéd, Budapest Közúti balesetet okozott és eljárás indult Ön ellen? Közlekedési ügyvéd segítségével a közlekedési baleset miatt indult eljárásban a büntetés mérséklésére, vagy akár az eljárás megszüntetésére is sor kerülhet abban az esetben, ha alappal tudunk hivatkozni az enyhítő körülményekre. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy már az eljárás kezdetén vegyük igénybe a közlekedési ügyvéd segítségét! Ha tehát közúti balesetet okozott és eljárás indult Ön ellen, javasoljuk, hogy keresse fel mielőbb Ügyvédi Irodánkat, hogy felkészült közlekedési ügyvédi segítséggel védekezhessen már a gyanúsítotti kihallgatás során is. Közúti baleset elkövetője Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét követi el. Közúti baleset okozása, mint bűncselekmény A közúti baleset okozása bűncselekmény akkor valósul meg, ha a gépjárművezető a KRESZ megsértéséből adódóan úgy okoz közlekedési balesetet, hogy másnak vagy másoknak súlyos testi sértést, azaz nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz.
A közvetett módon véghezvitt bántalmazásnál alapvető feltétel a szándékos megvalósítás, az elkövető tudatának pedig át kell fognia a testi sérüléshez vezető okozati összefüggést. Egészségsértésről akkor beszélünk, ha az elkövetési magatartás folytán valamely betegség jön létre. Ebben az esetben a testi bántalmazás hiányában történik az egészség sérelme, testi, pszichés vagy szellemi károsítás. Az egészségsértés fogalma alá esik az a magatartás is, amikor az elkövető egy már fennálló betegségi állapotot súlyosabbá tesz. Az egészségsértés történhet maró vagy forró folyadékkal való leöntéssel, az élet kioltására nem alkalmas mérgek adása; betegséggel (nemi betegséggel) való megfertőztetés. Testi sértés eredménye: A bűncselekmény eredménye a testi sérülés. A testi sértés eredmény-bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény megvalósulásához a sérülés vagy a betegség tényleges bekövetkezése szükséges. A testi sértés esetén az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia.
A büntetés kiszabásánál vannak bizonyos minősítő körülmények, mely alapján súlyosabb ítélet irányába tolódhat el a büntetés. Ilyen eset az aljas indok vagy cél. Minősítő körülmény az is, ha a sértés maradandó fogyatékosságot okoz, ez lehet pl. egy testrész elvesztése, de lehet a test maradandó esztétikai elváltozása is. Ha súlyos egészségromlás lép fel a sértettnél, ha a sértés krónikus betegséget eredményez, meglévő betegséget súlyosabbá tesz, minősített esetté válik a cselekmény. A különös kegyetlenség is minősített cselekmény, csak súlyos testi sértés esetén lehet minősítő tényező. Különös kegyetlenség pl. védekezésre képtelen személy bántalmazása, vagy a kínzás, vagy ha sérül az emberi méltóság bántalmazás közben. Életveszély okozása szintén minősítő körülmény. Életveszély a halál reális bekövetkezésének lehetősége. Ha a testi sértés életveszélyt, vagy halált okoz, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Halált okozó testi sértés esetén az elkövető szándéka a testi sértés elkövetésére irányul, el kell határolni a gondatlan emberöléstől.
A bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként ítéli el őket. A könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés szándékos bűncselekmények, míg a súlyos testi sértés gondatlanul is megvalósulhat. Fontos azonban, hogy a szándéknak nemcsak a testi bántalmazásra, hanem a sérülés okozására is ki kell terjednie. Így a sporttevékenység során okozott sérülésért nem felel az elkövető, ha az adott tevékenységre vonatkozó szabályokat betartotta és szándéka ezen eredmény kiváltására nem terjed ki. A gyógytartam fogalma A testi sértéses bűncselekményeknél, illetőleg azok minősítésénél a sérülés tényleges gyógytartama lesz a meghatározó, az Országos Igazságügyi Orvos-szakértői Intézet (OIOI) által kiadott 16. számú módszertani levél a leggyakrabban előforduló 8 napon belüli, illetőleg azon túl gyógyuló sérüléseket - példálózó jelleggel - határozza meg. A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam.
Ha a sérülés 8 napon belül gyógyul, a tettes szabálysértés elkövetése miatt vonható felelősségre. Közúti baleset okozása: büntetési tételek Közúti baleset okozásának büntetése attól függ, hogy a baleset mennyire súlyos kimenetelű. Amennyiben a közúti baleset okozása során nem történik személyi sérülés, vagy az 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülés, a közúti baleset okozása szabálysértésnek minősül. A balesetet okozó pénzbírságra büntethető és egytől tizenkét hónapra terjedő időszakra eltiltható a vezetéstől (jogosítvány bevonással). A közúti baleset okozása bűncselekménynek minősül, ha a balesetben az okozón kívül bárki 8 napon túli személyi sérülést szenved. Három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az okozó, ha a közúti baleset során az okozón kívül más maradandó fogyatékosságot vagy tömegszerencsétlenséget szenved. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki az okozóra, ha a közúti baleset során valaki meghal. Két évtől nyolc évig terjedő letöltendő szabadságvesztés is lehet a büntetés, ha a közúti baleset során három vagy több ember meghal, vagy halálos tömegszerencsétlenség következik be.
Állandó bizsergést, zsibbadást a végtagok gyengeségét okozza. Nyak és mellkasi sérülések Valószínűleg a legismertebb baleseti sérülés az ostoscsapás sérülés. A fej és a nyak hirtelen mozgása (például egy hátsó ütközésből) súlyos nyaki izom- és kötőszöveti károsodást okozhat. A baleseti sérülések személyenként változhatnak, a baleset és az érintett személy egészségének függvényében. Az általános nyaki fájdalom és duzzanat szintén gyakori. Előfordulhat, hogy a betegek autóbaleset után átmeneti hangszalag-bénulást szenvednek. Sok súlyos sérülés a mellkasi területet érintő traumához kapcsolódik. Az autóbalesetek okozta tompa erő trauma törött bordákat és tüdősérülést okozhat. A szívproblémákkal élő személyek balesetből adóódóan traumatikus szívmegállást szenvedhetnek. A mellkas területén a belső vérzés a baleset után azonnal problémát jelenthet. A belső szervek, a medence és a has sérülése is előfordulhat. Az ilyen típusú sérülések azonnali orvosi segítséget igényelnek. Egyéb 8 napon túli sérülések, amikor jár a kártérítés A karok és lábak sérülése is meglehtősen gyakori.
A törvény értelmezése szerint testi épség sértésénél a sejtekben, szövetekben alaki elváltozás, vagy működési zavar lép fel, míg egészség sérülésekor a test szerveiben az anatómiai egyensúly felborul, működésük sérül, így betegségnek nevezett kóros állapot jön létre. Pl. Fertőzés (HIV vírus). A könnyű testi sértés csak szándékos elkövetés, míg a súlyos testi sértés gondatlan és szándékos elkövetés esetén is bűncselekmény, és büntetendő. A könnyű testi sértés büntetési tétele 2 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A súlyos testi sértés bűncselekményét a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A gyógytartam kérdésében a szakértői gyakorlat vizsgálja az anatómiai gyógytartamot, mely szerint akkor gyógyult a sérült, ha a megsértett szövetek anatómiai egysége helyreállt (pl. a vágás behegedt). A másik vizsgált gyógytartam a funkcionális, melynél akkor beszélünk gyógyulásról, ha a sérülés miatt károsodott funkció teljesen helyreállt (pl. megszűnik a mozgáskorlátozottság).
A 8 napon túl gyógyuló személyi sérülések elsődleges oka az autóbaleset. Az autóbalesekben szerzett sérülések eltérőek lehetnek, nézzük a leggyakoribb sérüléseket. Fej és hátsérülések A fejsérülések a legsúlyosabb baleseti sérülések közé tartoznak. A nagy sebességű ütközésekben részt vevő vezetők és utasok a kormánykerékkel, műszerfallal vagy a szélvédővel ütközhetnek. Ez traumatikus fejsérülést okozhat, az enyhe ütésektől a kómáig és a tartós kognitív problémákig. Az ilyen sérülések után gyakran kiterjedt orvosi kezelés és hosszú távú orvosi ellátás szükséges. A fejsérülések koponyatörésekhez, halláskárosodáshoz és látásproblémákhoz is vezethetnek. A hátsérülések szintén gyakoriak. A gerincvelő bármilyen károsodása jelentős idegkárosodást okozhat. A betegeknél a karok, kezek, lábak és egyéb testrészek csökkent érzékenysége és kontorllja tapasztalható, míg a gerincvelői sérülések súlyosabb formáinál a betegek tartósan megbénulhatnak. Másik jelentős sérülés a porckorong sérülés. Kevésbé súlyos, mint egy fejsérülés vagy a gerincvelő sérülése, de jelentős problémákat okoz.
A testi sértés elkövetési magatartása: A testi épség vagy az egészség sértése, amely egyfelől testi bántalmazásban, másfelől egészségsértésben nyilvánul meg. A testi sértés tipikus elkövetési magatartása a testi bántalmazás, amely olyan külső behatást jelent, aminek célja a sérülés okozása, és mely legalább nyomokat hagy a sértetten Testi bántalmazáson a más ember testét érő olyan külső behatást kell érteni, amely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszaható sérülést, illetőleg betegséget eredményez. A testi sértés bűntette esetén a törvény kizárólag az eredményt határozza meg. Sem az elkövetés módjáról, vagy eszközéről nem rendelkezik. A legtipikusabbak: a szúrás, a rúgás, a lövés, az ütés, a vágás, a lökés, a dobás, a leöntés, a fojtogatás, az égési seb okozása. Sok esetbe a bántalmazás valamilyen eszköz okozásával történik és ezáltal valósul meg a testi sértés. pl. mechanikai, vegyi, elektromos, hő-, sugárhatás A bántalmazás elkövethető akár közvetlen, akár közvetett módon. Testi sértést követ el az elkövető, ha a kutyáját a vele régóta haragos viszonyban lévő szomszédjára uszítja, vagy csapda felhasználása által a haragos belelép az elkövető által kiásott fél méteres gödörbe és ezáltal eltörik a lába.