| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A HPV vírussal fertõzött nyálkahártyasejtek döntõ többsége hónapok alatt – többnyire 1-2 éven belül – meggyógyul. Az a csekély százalék, amelyekben a vírus perzisztál, veszélyeztetetté válik a méhnyakrák kialakulása szempontjából. HPV fertőzés HPV fertőzés gyakran tünetmentes és az esetek nagy százalékában magától elmúlik. A humán papillómavírus azonban néhány esetben méhnyakrákot okoz, amely világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. A méhnyakon kialakult rákmegelőző állapotokból kezelés hiányában 2-3 évtized alatt fejlődhet ki a méhnyakrák. A szexuális úton történő fertőzést követően, 6-8 hónapos inkubációs idő után a vírus genetikai anyaga bejut a sejtmagba, és önálló replikációra képessé válik. A késői fázisban, körülbelül kilenc hónap elteltével a betegek egy része tartósan tünetmentes marad, másoknál elindul a rosszindulatú átalakulás. A HPV más, ritkább daganatfélék kialakulásában is szerepet játszik, így felelősnek tekinthető a hímvesszőn és a hüvely környékén kialakuló daganatok felének, a végbéldaganatok 2/3-ának és a feji daganatok 1/5-ének kialakulásáért is.
Vannak olyan oltások, melyek kombinációban adhatók, így az oltások száma csökkenthető. Megkülönbözetünk kötelező és szabadon választható védőoltásokat, valamint olyanokat, amiket megbetegedési veszély esetén kell alkalmazni. Magyarországon 2019-től 12 fertőzés ellen kötelező az oltás. Oltási reakció és szövődmény Érdemes néhány szóban összefoglalni az "oltási reakció" és az "oltási szövődmény" jelentését és a két jelenség közötti különbséget. Az oltási reakció a beadás után jelentkező normális reakció, ami bizonyos oltottakon előfordul, másoknál nem. Ezek a tünetek például az oltás helyén kialakuló fájdalmas duzzanat, bőrpír vagy a láz is. Oltási szövődmény csak kis számú betegben jön létre, akik az átlagtól eltérően reagálnak az oltásra, a szövődmény fellépte előre nem megjósolható. Az oltási reakció általában a beadást követő 1-2 napon belül lép fel, egyes vakcinák esetében (pl. bárányhimlő) 10-14 nap múlva. Kötelező védőoltások Tüdőgümőkór, tbc. Az elsőként beadandó oltás a BCG (Bacillus Calmette-Guérin), ezt az újszülöttek jellemzően még a szülészeti intézményben, vagy maximum 6 hetes korukig kapják meg a felkar bőrébe.