1891 novemberében Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter Hauszmann Alajost bízta meg az Igazságügyi Palota megtervezésével és az építkezés levezénylésével az V. kerületben álló, a Nádor, az Alkotmány, a Honvéd és a Szalay utca által határolt területen. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélőtáblát, a Budapesti Királyi Főügyészséget, valamint a Koronaügyészség hivatalos helyiségeit kellett elhelyezni. Az akkoriban épülő Országház közelsége, annak nagy tömege és előkelősége az Igazságügyi Palota épületének megformálását befolyásoló tényező volt. Hauszmann úgy tervezte az épületet, hogy az Országház függőleges vonalvezetésével szemben az Igazságügyi Palota a vízszintes vonalakat hangsúlyozza, s alig látható tetőivel és erőteljes párkányaival az Országház kupoláját és felfelé törő tetőszerkezetét ellensúlyozva alkosson kontrasztot és érvényesüljön az Országház mellett. A z új épület zárókövét József császári és királyi főherceg személyesen tette le 1896. október 20-án.
A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek. Hungaricana Kapcsolat Impresszum
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez 48/2011. (IX. 15. ) Főv. Kgy. rendelet Megjelent a Fővárosi Közlöny 2011. szeptember 15-én kiadott 18. számában. Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlésének 48/2011. ) önkormányzati rendelete a fővárosi címerről és zászlóról szóló 5/1990. 30. Tan. rendelet és a középületek és közterületek fellobogózásáról szóló 8/1991. (III. 21. rendelet módosításáról. Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) a) pontja, valamint 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 21. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A fővárosi címerről és zászlóról szóló 5/1990. rendelet 1. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(2) A főváros zászlója (lobogója) téglalap alakú, fehér színű, vízszintes szegélyeit egymásba fordított, piros és zöld egyenlő szárú háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve a nemzeti színek együttesét alkossák.
az ország elsőszámú albérlet keresője © 2004-2021 Kft. Az oldal szerzői jogi védelem alatt áll.
𝗟. 𝗕. : A posztodban a tér felújításával kapcsolatban azt írod, hogy a projekt műszaki tartalmát átgondolatlanul itt-ott megvagdosták, így például kikerült a tervekből az aluljáróba tervezett köz wc. Nyilvánvalóan a Főváros ezt azzal indokolhatja, hogy a szűkös büdzsé kompromisszumokat követelt. Hogyan lehetett volna szerinted úgy slankítani a műszaki tartalmon, hogy az ennél a tervnél jobb eredményt produkáljon? 𝗩. : Nem vettem részt ebben a folyamatban, nem tudom megítélni pontosan, milyen megfontolások vezették a Városházát a tervek módosításában pontosan, és melyik elem elhagyásával mennyit spóroltak. 2019 őszén az új városvezetés a tervek felülvizsgálata miatt leállította a Blaha felújítását és több mint egy évig rajzolták újra a terveket. Ehhez képest érdemi változás alig történt, és a legzöldebb lépés, a villamos meghosszabbítása kimaradt a tervekből, pedig néhány évvel ezelőtt még tervek is készültek rá a BKK-nál. Sőt – és ez végképp nem magyarázható forráshiánnyal – még a jövőbeni meghosszabbítás lehetőségét is elépítik közművek telepítésével, így aztán a terv nem csak rövidlátó, hanem kifejezetten ellentétes a hosszú távú közlekedéspolitikai célokkal, így a közösségi közlekedés versenyképességének javítását célzó, fővárosi hosszú távú közlekedési stratégiával is.