Ezeknek az eseményeknek a lebonyolításával kapcsolatos ismereteket tanulhatják meg a résztvevők. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének szemléletformáló hatása. Az óvoda és az általános iskola intézményen belüli és intézményen kívüli szabadidős tevékenységeinek lehetőségei. Az óvodai, iskolai kirándulás és az erdei iskola, tábor előkészítésének, szervezésének, lebonyolításának lépései. Az óvodai, iskolai programok és a hozzájuk kapcsolódó népszokások, hagyományok, néprajzi értékek. Játékpedagógiai és játékpszichológiai ismeretek. A közművelődési intézmények és a köznevelési intézmények kapcsolatrendszere A családdal történő kapcsolattartás formái. Tapasztalatok értékelése, következtetések jövőbeni felhasználása. Gondozás és egészségnevelés Az óvodai és általános iskolai egészségnevelési, egészségvédelmi ismeretekkel ismerkedhetnek meg a képzésben résztvevők ennek a tanegységnek az elsajátítása során. Alapvető egészségnevelési, egészségvédelmi ismeretek. Életkorspecifikus higiénés nevelési ismeretek.
A biológiai szülőkkel való hasonlóságot genetikai tényezők, az örökbefogadó szülőkkel való hasonlóságot környezeti hatások eredményének tekintik. Kérdés, hogy a személyiség fejlődése mennyiben az öröklött tényezők és mennyiben a környezeti hatások függvénye? Az elmúlt évszázadok során a kutatók hol az egyik, hol a másik tényező szerepét hangsúlyozták: A filozófus John Locke szerint az emberi elme születésekor "tiszta lap" (tabula rasa), amelyre tapasztalatok révén kerülnek "lenyomatok", amelyek révén válik az ember azzá, aki. A környezet meghatározó szerepét hangsúlyozta a pszichológiában a behaviorismus is. [1] A fejlődés biológiailag való meghatározottságát vallotta Jean-Baptiste Lamarc, Charles Darwin evolúciós elmélete, valamint a pszichológián belül többek között a pszichoanalizis. Az öröklés és környezet [ szerkesztés] Ma már a múlté az "öröklés és környezet" szélsőséges szembeállítása. Egyetértés alakult ki arról, hogy mind a biológiai adottságok, mind a környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak a fejlődésben.
Az érés a tanulás és a nevelés kölcsönhatásai: Az érés és a tanulás egymásra épül, tanulás csak akkor mehet végbe, ha már kialakultak az érési feltételek. A gyermek akkor lesz képes különböző feladatok végrehajtására, ha testileg, lelkileg megérett rá. A tanulás az érési folyamatokon alapul, de feltétele is az érésnek. Az érés és a tanulás állandó felcserélődése folyamán fejlődik az egyén. Akkor lehet a gyermek számára olyan nevelési célokat kitűzni, nevelni őt erre a tevékenységre, viselkedésre, ha már érettsége és tanulási fejlődése elért egy bizonyos szintet. Ezért nem érdemes szobatisztaságra nevelni az 1 éves gyermeket, mert nem alakultak ki még a záróizmok irányításáért felelős idegpályák. Ha ez megtörténik, onnantól jelenhet meg az ő nevelésében a szobatisztaság, mint célkitűzés. Az emberi szükségletek és motívumok rendszere: A cselekvésre késztetésnek a pszichológiai alapja a motiváció. Motiváció: alatt azt a készséget értjük, amikor az ember egy meghatározott cselekvést, meghatározott intenzitással, illetve tartóssággal egy valós helyzetben végrehajt.