A kormány 3 éves bérmegállapodást ír alá, amely lehetővé teszi, hogy az állami közszolgáltató vállalatoknál 15 százalékkal emelkedjenek a bérek 2021-2023-ban összesen 152 milliárd forintból - mondta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatón pénteken Budapesten. Kiemelte: a megállapodás aláírásával és a munkahelyek megőrzésével a kormány elismeri az állami vállalatoknál - Nemzeti Vízművek, a NÚSZ, MÁV-Volán csoport, GYSEV, Magyar Posta - dolgozók elmúlt másfél évi áldozatos munkáját. A vasúti dolgozók fizetése 2016 és 2023 között összességében 70 százalékkal emelkedett - jegyezte meg a miniszter. Az állami tulajdonú közszolgáltató vállalatoknál az átlag bruttó alapbérek 11 év alatt megkétszereződtek; az évtized második felétől a fizetések az infláció felett nőttek akár 5-15 százalékkal - mutatott rá. Mager Andrea úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kormány nagy hangsúlyt fektet a bérfelzárkóztatásra, a munkavállalók pártján áll, az elmúlt 10 évben megőrizte a munkabékét és biztos jövőképet nyújtott az alkalmazottaknak.
A szakszervezetek kitartanak a 15 százalékos követelés mellett, a 8 százalék még tárgyalási alapnak sem felel meg – írta közleményben az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Emeli a kormányhivatali dolgozók bérét a kormány Mintegy 32 milliárd forintból emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, legalább 10, de átlagosan 18 százalékkal, és a cafeteria-rendszert is újra bevezetik áprilistól a területi közigazgatásban – közölte a Miniszterelnökség. Megállapodtak a bérfejlesztésről a Sparnál Megállapodott a 2020-as bérfejlesztésről a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), a vállalat a garantált bérminimum, illetve a minimálbér jogszabályban rögzített mértékéhez képest magasabb bért biztosít munkatársainak, amelyet továbbra is kiegészít saját hűségprogramjának juttatási elemeivel.
Az épületeknél ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. Illusztráció Forrás: Pixabay Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 25, 6, az egyéb építmények építésében 23, 5, a speciális szaképítésben 28, 7 százalékkal nőtt májusban a múlt év azonos hónapjához viszonyítva. Folyó áron 361, 5 milliárd forint termelési értéket állított elő az építőipar májusban, ez 39, 1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit, ami a változatlan áron számolt adattal összevetve 11, 0 százalékos áremelkedést mutat. Elkészült az első KISS motorvonat Kigördült a MÁV-Start megrendelésére készült első nagy kapacitású KISS emeletes motorvonat a Dunakeszi Járműjavító gyártócsarnokából. 2020 februárjától már lehet utazni az új szerelvényeken, melyekből először az alpesi ország, Svájc vásárolt. A MÁV-Start közbeszerzési eljárás keretében kötött keretszerződést a Stadler Bussnang AG vasúti járműjavítóval, még 2017 áprilisában 40 darab KISS motorvonat szállítására.
Orvosszervezetek attól tartanak, a másodállás vállalásának "drasztikus megállítása", és az átvezénylés kötelező tűrése épp az ellenkező irányba hathat, mint amit a kormány a most elfogadott törvénnyel szeretne. Egyes ellátási formákban még súlyosabb orvoshiányhoz vezethet.
Ezek ugyanakkor csak átlagok: a mozdonyvezetőhöz képest a buszvezetők sokkal nagyobb lemaradásban vannak. Pontos béradatokról nem kívánt beszélni, de annyit elárult, hogy az elmúlt négy év - a 2016-ban kötött hároméves bérmegállapodás, és a 2020-as 10 százalékos béremelési csomag - jelentős jövedelem-emelkedést jelentett a volánosok számára. Baranyai szerint egyelőre kérdés, hogy a bérfelzárkóztatást egy lépésben meg lehet-e csinálni, arról viszont még háttérinformációjuk sincs, hogy mi a munkáltató szándéka. Megjegyezte azt is, hogy ismeretei szerint a Volánbusz Zrt. árbevétele a járványhelyzet miatt 2020-ban közel 60 százalékkal esett vissza (ez 2019-ben közel 49 milliárd forint volt). Vége a feszített munkarendnek Egy tavaly év végi rendelet szerint a Volánbusz Zrt. tulajdonosi jogait a MÁV Zrt. gyakorolja, a busztársaság ettől függetlenül önállóan működik, önálló gazdálkodással és kollektív szerződéssel. Az összeolvadásból egyelőre semmit nem érzékelnek a cég munkavállalói. Az integráció fő célja, hogy az állami nagyvállalatok minél hamarabb felkészüljenek a piacnyitásra és egy egységes közlekedési elv szerint tudják kihasználni a szinergiákat - például a jegyértékesítési rendszer kombinálását és az integrált jegyrendszer egységes elszámolását.