Forrás: Wikimedia Commons Ebből kifolyólag "lehetséges, hogy az ürüléknek az utcákról való eltávolítását előíró rendelkezés végső soron a népesség állandó újrafertőzését biztosította, mivel a városból összegyűjtött hulladékot a település körüli földek trágyázására hasznosították" – magyarázza Mitchell. Veszélyes szósz A tanulmány szintén megemlíti, hogy a halgalandféreg-peték a római korban meglepően elterjedtek voltak a bronz- és vaskori Európához képest. Mitchell ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy birodalom-szerte általánosan ismert és kedvelt volt a garum, e haldarabokból, fűszerekből, sóból és ízesítőkből álló szósz, amely étel-összetevőként és gyógyszerként egyaránt nagy népszerűségnek örvendett római körökben. Kedvelt római csemegék egy második századi mozaikon Forrás: Wikimedia Commons A garum ot nem főzték, hanem a napon erjesztették, és készítése helyéről a kereskedelmi utakon a birodalom minden zugába eljuttatták. Valószínűleg így utaztak a halféreg-peték a garummal mint fertőzés-terjesztő "vektorral".
Rémlik a kérdés a Brian élete című Monthy Python-klasszikusból? Valójában nemcsak a korabeli Júdea, de a mai Európa is sokat köszönhet nekik. Könyv Igen, a nyomtatott könyvet Gutenbergnek köszönhetjük, de a lapozható köteteket a rómaiak honosították meg. A lapokból álló kódex ötlete állítólag magától Julius Caesartól ered – amíg hadvezértársai végeláthatatlan, sokszor 6-8 méter hosszú tekercsekre írtak, ő volt az, aki darabokra vágatta és összefűzte a tekercslapokat, megkönnyítve a kívánt információ kikeresését. A kódex a könyv fejlődéstörténetének legfontosabb állomása a nyomtatás feltalálása előtt. Globalizáció Gazdaságilag összekapcsolt világ, a közösségek közti gyors kommunikáció, a távolság viszonylag gyors leküzdése, vagyis a globalizáció – modern jelenségnek hisszük, pedig ez is római produktum. Nagy birodalmak, hegemóniák Britanniától Észak-Afrikáig, az Atlanti-óceántól Közel-keletig elterülő, kétezer évvel ezelőtti Római Birodalom előtt is léteztek, de a módszerek, amelyekkel fenntartották és igazgatták a latin impériumot, meghatározták a mai globális világ kialakulását is.
Kíváncsi vagy, mit adtak a rómaiak a Heródes-kori Jeruzsálemnek? Vagy esetleg személyesen is felfedeznéd, milyen volt a város Jézus korában, hogyan néztek ki utcái, terei, emberei és nevezetesebb épületei? Erre a virtuális valóság most lehetőséget nyújt, egy izraeli múzeum jóvoltából most ugyanis fellebben a fátyol a Monthy Python elhíresült mondásáról. Talán nem kell bemutatnunk a Monthy Python csoport Brian élete című klasszikusának híres jelenetét, amelyben a zsidó felkelők azt a kérdést járják körül, ugyan milyen hátrányokkal is jár számukra a római elnyomás. A "De mit adtak nekünk a rómaiak? " szállóigévé vált kérdésre azonban a lázadók gyűlésének soraiból azonban meglepő módon egyre több pozitív válasz érkezik, mint a vízvezeték, a csatorna, az utak, az öntözés, a gyógyászat, a bor, a népfürdők és a közbiztonság. A felkelők vezére, Reg, akit a filmben John Cleese alakít, végül belátja, hogy ezzel a kérdéssel nem sikerült felbőszítenie a Jeruzsálemben szervezkedő római ellenes forradalmárokat.
Az ógörögöknél alapvetőnek számító olívaolaj és a bor előállítási módszereit a rómaiak terjesztették el, így Ibéria területén is ők kezdtek termeszteni olajbogyót, és ők rakták le az alapjait a francia és német borvidékek egy részének is. Nagyon érdekelte őket a távoli vidékek gasztronómiája: nekik köszönhetjük, hogy a barack, a cseresznye, a bors és a csirkehús alapvetővé vált az európai konyhában. Választási rendszer A ma demokráciának nevezett kormányzási rendszer ugyan Athénból ered, de azt ma minden bizonnyal nem neveznénk annak. Az ógörögök ugyanis sorsolással választották ki tisztségviselőiket, a népakaratot közvetítő képviselőkön alapuló mai választási rendszer elődje a római alkotmányban keresendő. Igaz, náluk még nem minden szavazat volt egyenlő, de ők alakították ki a számos európai országban ma is létező parlamenti felsőház, a szenátus rendszerét is.
Róma igyekezett garantálni a népek békés és stabil együttélését, minden más korábbi hódítóknál jobban odafigyeltek a határokon belüli mobilitásra és a lakosok bevonásába a birodalom közös életébe. Lakókomfort Elég körülnéznünk az otthonunkban, hogy értékelni tudjuk milyen nagy hatással voltak a rómaiak a kétezer évvel későbbi, modern életvitelre is. A falon lógó kalendárium és a beton a talpunk alatt csak egy része ennek, de a konyhai edényeik sem változtak sokat az utóbbi kétezer évben. A szobánkban lévő kanapé is tőlük ered és a belső fűtésrendszer ötlete is – igaz, ma már más technológiát használunk. A vízvezetékeikről is híres rómaiak nagyban meghatározták azt, mit is gondolunk ma az otthon alapvető komfortjáról. Gasztronómia Borászat a franciaországi Saint-Émilionban, az egykori Aquitániában Fotó: Unsplash Az ókori irodalom és a leletek tanúsága szerint az étel nagyon fontos volt a rómaiak számára –hozzáállásuk, kíváncsiságuk és elkötelezettségük rányomta bélyegét a mai európai gasztronómiára is, főleg az alapanyagok terén.
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft július 16. Mai évfordulók
Kezelésnek étrendmódosítást, érvágást, illetve olyan gyógyszereket javasolt, amelyeknek hűtő és szárító hatást tulajdonítottak. E beavatkozások a "négy testnedv" – a fekete epe, a sárga epe, a vér és a nyálka – egyensúlyát voltak hivatottak helyreállítani. Az illat javulhatott "Az élősködők ókori elterjedését vizsgáló legújabb tanulmányunk azt sugallja, hogy a rómaiak illemhelyei, szennyvízcsatornái és köztisztasági előírásai nem hoztak érdemi javulást a közegészségügy terén" – foglalja össze végezetül Mitchell. "A bélférgek, illetve a testfelszínen élő paraziták – például tetvek – közönséges volta azt mutatja, hogy érdekes módon a római közfürdők is inkább ártottak, mint használtak a közegészség ügyének. Egészségesebbek tehát nem lettek az emberek a római higiéné hatására, viszont az illatuk kétségkívül javulhatott. "
E meglepő eredményt Dr. Piers Mitchell és munkatársai, a Cambridge-i Egyetem (Anglia) Régészeti és Antropológiai Tanszékének kutatói hozták nyilvánosságra a Parasitology című folyóirat január 8-i számában. Nem voltak sokkal tisztábbak a barbároknál Mitchell és kollégái ókori latrinákból és temetkezési helyekről gyűjtött minták, "koprolitok" – megkövesedett székletdarabok –, valamint római kori ásatásokból származó fésűk, textíliák és egyéb leletek tanumányozásából vonták le következtetéseiket. Nemcsak egyes bélparaziták váltak gyakoribbá az itáliai hódítók érkezésével, de a rendszeres fürdőzés kultúrájáról híres rómaiak bizony pont ugyanannyira bolhásak és tetvesek voltak, mint a tisztálkodásra vajmi keveset adó vikingek és középkori európaiak. Egyes régészeti feltárásokból kifejezetten tetvek kifésülésére szolgáló fésűk kerültek elő, és a tetvészkedés mint foglalatosság bizonyára a római kori Európa embereinek mindennapjaihoz tartozott. Egy ostorféreg petéje az ókorból Forrás: Piers Mitchell "A modern kutatás bebizonyította, hogy a vécék használata, a tiszta ivóvíz bevezetése, az utcát elborító ürülék eltávolítása mind csökkenti a fertőző betegségek és az élősködők terjedésének veszélyét.
2018. június 20. 09:55 Múlt-kor Sok technikai vívmányt tartunk a rómaiak érdemének, azonban a helyzet valójában ennél jóval összetettebb. A római innováció esetében gyakran lehet szó inkább adaptációról, mint eredetiségről. Feltalálók vagy ügyes fejlesztők? Nagy feltalálók helyett érdemesebb lehet úgy tekinteni a rómaiakra, mint koruk Apple-jére: a piacvezető techcég sem az okostelefon, sem a digitálisan letölthető zene, sem a táblagépek feltalálásáért nem felelős, ezek mind léteztek már, mielőtt sikerre vitte volna őket. Amit azonban tett az Apple, az ezeknek a létező koncepcióknak olyan irányokba történő fejlesztése, amelyek korábban nem merültek fel. A rómaiak sokszor ugyanezt tették – vettek egy ötletet, és a következő szintre fejlesztették. A következő oldalakon néhány példával szolgálunk a rómaiak által továbbfejlesztett találmányokra. A rómaiak és az utak Görög hatások A római beton Julius Caesar naptára Római ostromtechnika Diocletianus államigazgatása és gazdaságpolitikája Amit kétségtelenül a rómaiak találtak fel: a könyv Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
"A halszósz elkészítési módja és lezárt edényekben való széleskörű forgalmazása megmagyarázza, miként juthatott el a hal-galandféreg eredeti észak-európai hazájától a birodalom valamennyi népességéhez. Remek példája annak, milyen hátrányos egészségügyi következményekkel járhat egy birodalomnyi terület leigázása" – jegyzi meg a professzor. Mit ajánlott a római orvos? A tanulmány egy sor emberi élősködőt azonosított a Római Birodalom hajdani népességében, de vajon a kor orvosai megpróbálták felvenni a harcot ezekkel a fertőzésekkel? Bár az ókori szövegek és mai diagnózisok közötti megfeleléseket kellő óvatossággal kell kezelni – figyelmeztet Mitchell –, egyes elemzők szerint a híres római orvos, Galénosz (Kr. u. 130-210) szövegeiben megtalálni az orsóféreg, a hegyesfarkú bélgiliszta és a galandférgek egy fajának leírását. Galénosz (Pierre Roche Vigneron litográfiája 1865 körül) Forrás: Wikimedia Commons Galénosz úgy vélte, hogy ezek az élősködők a rothadó anyagban hő hatására spontán keletkeznek.