Lipót pozsonyi koronázásán, 1790. XII. 15. 1793-tól 27 évig Bécsben szerkesztette a Magyar Kurir című politikai lapot és melléklapját, a Magyar Muzsát (1798-tól Pánczél Dániellel). Sokat fáradozott a magyar kulturális élet, a nyelv, az irodalom és színjátszás fellendítésén. Jövedelmének jelentékeny részét az irodalom támogatására fordította. Nyelvészeti, földrajzi, történeti és mezőgazdasági tárgyú műveket írt. Osmanografia, azaz a török birodalom… állapottyának és a magyar királyok ellen viselt hadakozásainak summás leírása (I–III. rész 2 térképpel, Bécs, 1788–89) művének megjelenése után itthonról egyszeriben felfigyeltek rá. Kazinczy barátsága már korábbi keletű, a bibliofil főurak (Festetics Gyögy, Orczy Lőrinc, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel) sorban rendelik meg könyvét, így módjában volt elkezdeni a 'Pannóniai Féniksz, avagy a hamvából fel-támadott magyar nyelv' megírását, amely 1790-ben hagyta el Trattner János nyomdáját. A 'Pannóniai Féniksz…' távolról sem csak nyelvészeti munka. Nyelvünk fejlődésének a lehetősége csak ürügy rá, hogy kulturális, tudományos és gazdasági elmaradottságunkra rámutasson, már-már egy flamand polgár szemszögéből vizsgálva.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Seelmann Károly erdélyi származású író, gyulafehérvári városi tanácsos. Elsősorban színdarabokat fordított a fejlődő magyar nyelvű színjátszás számára, melyek nyomtatásban is megjelentek. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt. Könyvet írt a lovagrendek és más rendek történetéről, viseletéről, rendjeleiről, ki és mikor alapította, mikor szűnt meg stb. Ezáltal a magyar inszignolóia egyik úttörőjének is tekinthető. Művei [ szerkesztés] Seelmann Károly: Minden Europában, Ásiában, és Áfrikában volt, és mostan virágzó vitéz rendeknek, ordóknak tüköre avagy rövid le-irása. Mellyet hiteles Könyv-szerzökböl, és bizonyos Tudósitásokbol egybe szedett, és Magyar nyelven ki-adott Seelmann Károly. Kolo'svár és Szeben, 1793 [1] Seelmann Károly: A jelesebb rendeken levő nevendék gyermekek jó móddal lehető taníttatásokra való Útmutatás vagy Gyermekek barátja. Lipsai 1776 beli kiadás szerént németből magyarra fordíttatott Seelmánn Károly, Károlyfehérvár Szabad Királyi Városának edgyik rendes Tanátsossa által.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Bevezetés [ szerkesztés] A volapük a mesterséges nyelvek egyike. Szerzője Johann Martin Schleyer katolikus prelátus ( 1831 - 1912). Az első teljes nyelvkönyv 1880 -ban jelent meg ( Volapük, die Weltsprache – Sigmaringen). Nyelvkönyve címlapján a következő ajánlás volt olvasható: Menade bal – püki bal, azaz "Egy emberiségnek egy nyelvet". A volapük' név a vol- világ ( angol world) és a –pük nyelv (angol speech, német Sprache) összetételéből származik. A volapük volt az első mesterséges nyelv, mely viszonylag jelentős sikert ért el. Mozgalom szerveződött körülötte, kongresszusokat rendeztek, tanárokat képeztek, folyóiratokat adtak ki, irodalmi kezdeményezések születtek. De kb. 10 év után a mozgalom lassan elhalt, aminek két fontosabb oka volt: a nyelv nem igazán bizonyult használhatónak, valamint ekkoriban jelent meg az eszperantó, ami sok volapükistát "áttérített". Az 1887 -ben alapult Volapük Akadémia ( Kadem Bevünetik Volapüka) vezetői is lassan-lassan a mozgalom elsorvadásához járultak hozzá – előbb utóbb szerették volna megreformálni a nyelvet ( August Kerckhoffs – 1835-1903; Arie de Jong – 1865-1957), vagy teljesen új tervezettel jelentek meg ( Woldemar Rosenberg – 1848-1918 – saját tervezete az idiom neutral).
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Decsy Sámuel (Rimaszombat, 1742-1816), lapszerkesztő, orvos. A neve előfordul Decsi és Décsi alakban is. 1767-69 között a pozsonyi evangélikus líceumban, majd Sárospatakon, német és holland egyetemeken tanult. Bölcseleti és orvosi képesítést szerzett. Bécsben telepedett le, ahol 1793-1816 között szerkesztette a Magyar Kurirt és melléklapját, a Magyar Musát (1798-tól Pánczél Dániellel). 1798-ban a Bécsi Magyar Merkurius a Magyar Kurírba olvadt. Magyar nyelvű művei között található a török birodalom leírása és a nemzeti nyelv programját hirdető röpirat. Megírta és Széchényi Ferenc segítségével kiadta a magyar korona történetét. Decsy a nemesi reformmozgalom egyik meghatározó alakja, a magyar nemzeti irodalom és nyelv megteremtésének és megújításának egyik úttörője volt. A koronázási jelvények, a Szent Korona, a jogar, az országalma, a koronázási kard, a palást, valamint az 1849. évi elásás következtében napjainkra sajnos már elpusztult királyi kesztyűk, harisnyák és saruk ábrázolásait Decsy Sámuel 1792-ben megjelent koronakönyvének ábráiról ismerjük.
ott, év n. (Először előadták a budai színházban 1793. június 28. és még egyszer. ) A maga mátkájáért ártatlanul halált szenvedett groff Essex. Eg szomorú játék öt felvonásokban. Mely németből magyarra fordíttatott. Kolozsvár, év n. Kéziratban: Fanni és Mandeville. Érzékeny játék 5 felv. Róla: M. Hirmondó 1793. II. 599., 1794. I. 373. l. M. Nyelvmivelő Társaság Munkálatai. Nagy-Szeben, 1796. 249. l. Katona, Historia Critica XLI. 632. l. Honművész 1837. 31. sz. Danielik, M. Irók II. 280. l. Bayer József, A nemzeti Játékszin története. Budapest. 1887. 379., 383., 413. l. és a M. drámairodalom története. Bpest, 1897. 418., 419. lap. Petrik Bibliogr. Forrás: Szinnyei Enyedi Sándor: Seelmann Károly levelezése Aranka Györggyel. Magyar Könyvszemle, 108, 1992/4. 352–358.
Első rész. Kolozsvárott és Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton Tsász. Kir. Dicast. Priv. Könyvnyomtató, 1794. Vailer és Aloysia. Egy néző-játék öt felv. Engelbrecht után ford. K. -Fejérvárott, 1791. (Előadták a budai szinházban 1792. szept. 26. és 1793-ban négyszer, 1794. egyszer. ) Almanzi. Szomorújáték. Ford. U. ott, (1793. ) A Hassziai Hadi Tiszt Amerikában. Vígjáték 3 felv. németből. ) A jelesebb rendeken lévő nevendék gyermekek jó móddal lehető taníttatásokra való út-mutatás, vagy gyermeknek barátja. Egy héti-irás. Melly a lipsiai 1776-béli ki-adás szerént, németből magyarra fordíttatott. (15 szakaszban. ott, 1794. ) Aurelius, vagy a nagylelkűségnek nemes tusakodása. Szomorújáték 5 felv. Melyet német versekből folyó beszédre által tett. ott, 1795. A tettetett beteg kis-asszony, vagy a derék orvos. (Irta Landes J. G. ) Magyarra ford. ott, 1795. (Előadták Pesten először 1809. aug. 13., azután egyszer és 1810. szintén egyszer. ) A miniszter. Egy érzékeny játék 4 felv. (b. Gabler után.