Bár ezekben a napokban elővigyázatosságból a legtöbben otthon tartózkodunk, a napfény, a tavasz és az ébredő természet bizonyára mindannyiunk figyelmét felkelti és mindannyiunknak feltöltődést jelent. Március 25. most ugyan szokatlan hideggel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év mégis ebben az időpontban köszönt különleges fordulópontot: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van. Gyümölcsoltó Boldogasszony háttértörténete A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. " Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? " Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. " A 'gyümölcsoltó' szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.
Ezen a napon a római katolikus egyház arra a bibliai történetre emlékezik, amikor Gábor arkangyal elvitte Szűz Máriának az úr megtestesülésének hírét (Lukács 1:26-33). Ezt a dátumot a Jézus megszületésének napjától visszaszámolt kilenc hónap alapján határozták meg. Már a kora középkorban, a 7. században ünnepelték, de már Jakab ősevangéliumában említésre került, hogy Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon történt. Magyarországon legrégibb liturgikus emlékeink is számon tartották Mária Szentlélek általi megfogantatását. Így például az Érdy-kódexben az ünnep "Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen foganatja"-ként szerepelt, de később a Debreceni-kódexben már "Gyümölcsoltó Boldogasszony". A gyümölcsoltó név jellegzetesen magyar nyelvi környezetben fejlődött ki. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a magyar vallásos néphagyományban egyben az oltás napja. Mostanáig szokás volt, hogy e tevékenységet ezen az ünnepen végezték el, mivel Szűz Mária is ezen a napon fogadta a méhébe Jézust, és az oltással kapcsolatos hiedelmek is országszerte fellelhetők voltak.
A nap gazdasági jelentősége, hagyományai Az új élet sarjadása természetesen párhuzamba állítható a március végére kizöldülő határral, a mezőgazdasági munka megindulásával. Éppen ezért Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – mint széles körű termékenységünnep – számos szokás és hiedelem forrásává vált. Ezt a napot fecskehozó nak is nevezték. A költöző madarak ugyanis ekkorra már általában visszatértek, valóban megérkezett a tavasz és kezdődhetett a munka. Érdekesség, hogy a madarak távozását egy másik Mária-ünneppel, a szeptember 8-i Fecskehajtó Boldogasszony napjával hozták összefüggésbe. Jézus fogantatásának ünnepe a családtervezés hiedelemvilágára is komoly befolyással bírt. Azt tartották, hogy az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan gyermekáldás elé néz. Március 25-én a régi parasztság hagyományosan a gyümölcsfák kezelését, az oltást és a szemzést végezte. Azokon a helyeken, ahol a fagy miatt még nem kezdhették meg a metszést, egy-egy vágást ejtettek a fák törzsén, a termés mágikus védelmét biztosítandó.
Hét Mária ünnepünk közül ez az egyetlen, amelyet a Kárpát-medencében mindenhol megtartott a magyarság. A népi hagyomány egyes helyeken úgy tartja, hogy aki ezen a napon ezer Üdvözlégy-et elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. Kiskunfélegyházán és közelében vagy akár a palóc Hangonyban manapság is ezer Üdvözlégy-et mondanak el, míg Egerbocson, Bátorban az ezer Úrangyala hangzik el az angyali üdvözlet emlékére. Az ájtatosság alkonyattól éjfélig szokott tartani. Olyan jelentőségű ünnepnek számított, hogy ha a napja péntekre esett, akkor feloldotta az aznapi böjtölést. Ez alól kivételt képezett a nagypénteki böjt. Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet. Forrás: Wikimedia Commons Dologtiltó nap volt, amit nagyon komolyan vettek, mert ezen a napon még az 1960-70-es években is kerülték a munkavégzést. Ez a nap a templomi liturgiával kezdődött, majd a férfiak kimentek a szőlőbe, vagy gyümölcsfát oltottak. Göcsejben úgy tartották, hogy csak boros nyállal lehet oltani. A gazda megivott egy pohár bort, majd ezután megnyalta az oltandó ágat.
A' Szent Lélektül Kisded kezdödik; Dávidnak székire mint Király tévödik; Országa nem végezödik. Kormány Vera: Március Szent István Társulati Biblia A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. " E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége. " Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? " Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.