A fő állítása, hogy Ázsia, a Selyemút, az Izraeltől Japánig tartó térség a nemzetközi politikában ismét egyre fontosabbá válik és így visszaáll a nagy felfedezések előtti nemzetközi világrend. Frankopan szerint a következő évszázadok aszerint fognak alakulni, ahogyan a következő évtizedek eseményei lezajlanak. Mélységében ugyan nem megy bele minden jelentős folyamat elemzésébe, de rendkívül széles spektrumon keresztül mutatja be, hogyan emelkedik fel az ázsiai térség. A BREXIT és az Európai Unió belső ellentétei, Donald Trump megválasztása és az USA kiéleződő politikai polarizáltsága, Oroszország nyugati világban történő beavatkozásai csak a legszembetűnőbb példái az író szerint, hogy a Nyugat gyengül és egyre inkább a saját problémáira tud csak koncentrálni. Eközben Ázsia előretörését (ami sokszor a Selyemút szinonimája nála) nem gazdasági mutatók felsorolásával példázza, hanem az utóbbi években megvalósult infrastrukturális fejlesztések, térségbeli nemzetközi együttműködések bővülésével és társadalmi-gazdasági potenciáljának részletes elemzésével.
Ötvennyolc ágyút, rengeteg vas- és kőgolyólövedéket, nagy mennyiségű ólmot lövedékek öntéséhez, több ezer zsák lisztet, hüvelyest, háromezer kilogramm füstölt húst, sok száz hordó édesvizet és bort vittek magukkal. És pár élő tehenet is friss tejhez. A legnagyobb problémát azonban a folyamatos lázadások, a tisztek közötti klikkharcok okozták. Magellán már a közeli Kanári-szigeteknél kénytelen volt bezárni egyik engedetlen kapitányát. Akkoriban Portugália és Spanyolország komoly riválisok voltak. Hiába volt ő a főparancsnok, a spanyol tisztek egy része mindvégig bizalmatlan volt a portugál származású Magellánnal. Nevet adott a Tűzföldnek 1520 őszén elérték a Tűzföldet, amelyet Magellán nevezett el a parton látott távoli tüzek láttán, és találkozott is a spanyolokhoz képest óriás termetű bennszülöttekkel, akiket pedig patagónoknak keresztelt el. Hetekig bolyongtak a szigetek közötti szorosokban, hogy megtalálják az átjárót. Az egyik lázadó hajó (San Antonio) megelégelte ezt, és visszafordult, mondván, az élelmiszer épp elég a visszaútra Spanyolországba.
Hogyan írjunk üzleti tervet? Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
A szökevények hazajutottak, és elérték, hogy Magellánt árulással vádolják meg. A hatóságok őt és családját megfosztották évjáradékuktól, aminek következtében felesége és gyerekei hamarosan meg is haltak. Nevet adott a szorosnak Egy erősen összeszűkült (később róla elnevezett) csatornában öt napig haladtak Magellánék, mire 1520. november 28-án kijutottak a nyílt vízre. Az idő heteken keresztül megfelelő volt, a viharos hetek után ezért hálásan nevezte át "Csendessé" (Mare Pacificum) a nagy nehezen megtalált Déli-tengert. A felfedező akkor még nem tudhatta, hogy a Csendes-óceán nem kifejezetten nyugodt, és a jó időt feltehetően az 1518–1520 közötti El Niño jelenség okozta. Ugyanis csak nemrég óta ismerjük (és még távolról sem alaposan) ezt az Egyenlítőhöz közelebbi szélességeken 3–7 évenként felbukkanó jelenséget. Az El Niño az éghajlat belső természetes ciklusának talán legmarkánsabb, jelentős időjárási szélsőségeket okozó megnyilvánulása. Megtérített egy szultánt Az öt hajó közül csak három érte el a Fűszer-szigeteket.
a digitális munkarendet segítő online könyvtár a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban A nagy földrajzi felfedezések és következményeik (Okostankönyv) 1492 - A Paradicsom meghódítása (teljes film) A bejegyzés trackback címe: Kommentek: A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A szerző tulajdonképpen helyettünk mondja ki, amit mi is tudunk: aki üzletelni akar, az egy jó ideje Ázsiában fektet be. Vigóczki Máté György recenziója. Az 1400-1500-as évek óta tartó korszak, ami azzal vette kezdetét, hogy spanyol és portugál hajók először érték el India, a Távol-Kelet és Amerika partjait, lehetővé téve, hogy Európa a világtörténelem fő alakító erejévé váljon, lassan a véget ér. A közhelyszerű kijelentés bizonyítékait, szemünk előtt lezajló eseményeit és magyarázatait tárja elénk Peter Frankopan 2018-as The New Silk Roads: The Present and Future of the World című könyvében. A nagy földrajzi felfedezések című érettségi tétel sokak kedvenc témája volt, mert viszonylag könnyen megérthető eseménysort foglalt magába, a megkezdett hódítások miatt pedig még kellően érdekesnek is hathatott. Ez volt az az időszak, ami szép lassan kinyitotta a világot Európának, míg a világtörténelem tengelyét adó Eurázsia, egészen pontosan a Selyemút térsége háttérbe szorult. Roger Crowley, aki az MCC Budapest Lectures programja keretében tartott már előadást, Hódítók című műve mutatja be érzékletesen ezeket az évtizedeket, amikor portugál hajósok először csöppentek bele egy organikus, több fejlett kultúra által uralt térségbe Indiai-óceánon.
Olyan szerepet játszottak ezek az árucikkek, mint napjainkban az olaj. Kis súlyuk és kis kiterjedésük miatt könnyű volt szállítani őket, és busásan lehetett keresni rajtuk. Annak ellenére is, hogy mire Európába kerültek, addigra tucatnyi kereskedő kezén futottak át, akik mind rátették a hasznukat. Erős érdeke volt tehát a hajózó európai hatalmaknak, hogy önerőből találják meg a mesés keleti árucikkek forrását. A végső csapást az addig keresztény Konstantinápoly 1453-as eleste adta, az oszmánok gyakorlatilag elvágták Európát az arab szállítási útvonalaktól. Ekkortól kezdett kibontakozni a nagy földrajzi felfedezések kora. Magellán expedíciója is fűszerekért indult. A cél a feltételezett déli átjáró megkeresése és nem meglepő módon az indonéz szigetvilágban fekvő Fűszer-szigetek (a mai Maluku-szigetek) elérése volt. A helyet arab kereskedők már régóta látogatták, híre eljutott a portugál Magellánhoz is. Alaposan tanulmányozta a korabeli térképeket és csillagászatot, majd támogatásért fordult Mánuel portugál királyhoz, aki nem szponzorálta az utazást.
Azonban így csupán a felvázolt történelmi korszakváltás díszletével ismerkedhetünk meg. Ehhez a történészi, publicisztikai körökben "sikertémának" számító könyvhöz lehetne hasonló műveket ajánlani, de ettől rendhagyó módon eltérünk. Sokkal teljesebbé tehetjük az élményt, ha Márai Sándor Gyertyák csonkig égnek című regényét vesszük a kezünkbe, aminél érzékletesebben alig sikerült jobban leírni a "valami véget ért" érzés drámáját. Vagy éppen John Lukács A XX. század és az újkor vége című művében elolvassuk azokat a fejezeteket, ahol a rendszerváltás környéki hazalátogatásakor érzett nosztalgiája jelenik meg. Peter Frankopan The New Silk Roads szigorúan objektív és leíró alkotása mögé mindenképpen képzeljük oda ezeken az érzéseket is. A szerző az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. Borítókép: Bloomsbury.