Légből kapott téveszmék lennének ezek csupán, esetleg logikusan következtetnek az itt-ott fellelhető jelekből? A sztori végére minden kiderül, de nem mindenki derül majd… Életre szóló kalandja során főhősünk tapasztalatokkal alig rendelkező suhancból felelősségteljes férfivá érik, miközben részletesebben szembesülhetünk a sorsát befolyásoló, a múltjában gyökerező tényezőkkel. Az elvileg racionálisan gondolkodó vendégek sokszor képtelen reakciói a filozofikus szállal ötvözve teszik érdekessé a humorral jócskán fűszerezett, bár hangulatát tekintve néhol kissé nyomasztó, röpke olvasmányt. Fehér Boldizsár első regényét üde színfoltnak tartom a hazai palettán, a Vak majom valóban párját ritkító alkotás. Ezúton is szeretném biztatni a szerzőt további művei megírására! 10/10 *** A könyvet a Magvető Könyvkiadó jóvoltából olvashattam el.
S ha mindez nem lenne elég, az egészet frissen átvett, a lehető legrosszabb emberekre bízott cége tönkretétele koronázza meg. Nyakig ül tehát a pácban, ezért menekülőre fogja – letartóztatása elkerülése érdekében az egyetlen megoldást abban látja, ha magát idegennek kiadva vesz részt a Francia Szépirodalmi Társaság díjátadóján. Eképp jut el végül a párizsi La Régence hotelba. Az ötcsillagos szállóban vegyes társaság próbálja kipihenni fáradalmait: Svájc franciaországi helyettes nagykövetét, világhírű izraeli-argentin zongoraművészt, versenytáncosokat, valamint plasztikai sebészt ugyancsak találhatunk köreikben. Gondtalan mindennapjaikat két ismeretlen, név szerint Rudolf Hürlimann és Hans Fritzenwanker Nobel-díjas professzorok zavarják meg. A tudósok váratlan bejelentést tesznek az étkezőben összegyűltek előtt: ebéd után, tizennégy óra magasságában kezdetét veszi egy kísérlet, mely természetesen teljesen törvényes, ám többet nem árulnak el róla. A vendégek persze rögtön találgatni kezdenek, és eszementebbnél őrültebb ötletekkel rukkolnak elő lehetséges magyarázatokként.
A történet több idősíkon fut, a különböző síkok mozaikosan illeszkednek össze, és a végére bontakozik ki előttünk a teljes kép. A regény szerkezete mégsem esik szét, nem kavarodnak össze a szálak, következetesen, könnyen követhetően épül fel a cselekmény. A történet egyes fordulatai leplezetlenül idézik meg Rejtő Jenő regényeit, hol A tizennégy karátos autó, hol pedig a Vesztegzár a Grand Hotelbe n elemei köszönnek vissza a kötet lapjain. Viszont amíg Rejtő fordulatai sodró lendületű cselekményt, izgalmas kalandokat eredményeznek, addig Fehér Boldizsárnál a hasonló elemek csupán díszletként hatnak, amik között a főhős tanácstalanul, tévelyegve botorkál. Ugyanis Rejtő alakjai cselekvő figurák, akik a váratlan események ellenére is tevőleges alakítói az életüknek, addig Fehér Boldizsár főhőse csupán passzívan sodródik az életét alakító abszurdabbnál abszurdabb fordulatok között. Ebben a tekintetben erőteljesen emlékeztet Vonnegut hőseire, és maga az elbeszélés hangneme is az amerikai írót idézi.
A 81 pályázó közül Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. Idén is folytatódott a Margó Extra, a fesztivál irodalmat és az olvasást népszerűsítő sorozata: ezúttal Hajós András, Menyhárt Jenő, Pelsőczy Réka, Trokán Nóra és Turai Barna meséltek olvasással, irodalommal kapcsolatos élményeikről. Fotó: Margófeszt Margó-díj 2021: elindult a nevezés! 2021-ben hetedik alkalommal keresi a Margó Irodalmi Fesztivál a legjobb első prózakötet szerzőjét. A kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsítő elismerés legfőbb célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket. A nyertes a díjjal nemcsak 500 ezer forintot, hanem kiemelkedő mértékű kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A magas szakmai presztízzsel bíró elismerés kiemelt támogatója, a Bookline, tavaly 15. 000. 000 Ft értékű médiatámogatással járult hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez, a Könyves Magazinon pedig egy éves tárcasorozatot indíthatott a díjazott.
A Vak majom főhőse passzív, nem tevékeny alakítója az eseményeknek, csupán elszenvedője. Hatalmas vagyon, társadalmi státusz, hírnév hullik az ölébe hirtelen, amivel nem tud mit kezdeni, ahogy azzal sem, amikor bűncselekménnyel vádolják meg. Képtelen irányítani a saját életét, mindig másoktól várja azt, hogy megmondják, mit tegyen. Tulajdonképpen igazi szerencsétlen figura, aki nem tud felnőni, képtelen felelősséget vállalni, és másokat hibáztat az őt ért negatívumokért. Mondhatnánk, hogy a főhős korunk társadalmának jellegzetes alakja, de valójában az irodalomban 19. század óta létező "felesleges ember" mintapéldája: akaratgyenge, cselekvésképtelen, kallódó értelmiségi. Egyedül a felelősség hárítása az új elem a 19. századi elődhöz képest. Ám Fehér Boldizsár hőse képes a fejlődésre, a párizsi luxusszállodában átélt kísérlet hatására megvilágosodik, rájön arra, hogy eddig tulajdonképpen a japán három majom szimbólumhoz (nem hall, nem lát, nem beszél) hasonlóan élte az életét, másoktól várta a döntéseket, és egyfajta sorsban, a létezésnek nagyobb értelmet adó célban bízva csak sodródott.
A nyertes a díjjal nemcsak 500 ezer forintot, hanem kiemelkedő mértékű kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A magas szakmai presztízzsel bíró elismerés kiemelt támogatója, a Bookline, tavaly 15. 000. 000 Ft értékű médiatámogatással járult hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez, a Könyves Magazinon pedig egy éves tárcasorozatot indíthatott a díjazott. A díjra minden olyan magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötet nevezhető, amely 2020. július 1. és 2021. június 30. között jelent (vagy jelenik) meg és került kereskedelmi forgalomba. Az elismerést 2020-ban Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb, 2019-ben Fehér Boldizsár Vak majom, 2018-ban Mécs Anna Gyerekzár, 2017-ben Szöllősi Mátyás Váltóáram, 2016-ban Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese, 2015-ben Totth Benedek Holtverseny című kötete nyerte meg. A Margó-díjat az őszi Margó fesztiválon adják át. A nevezésről a -n található több információ.
Írói példaképe Hemingway, de imádja Kunderát és Kafkát is, mindig az írással akarta megkeresni a kenyerét, sosem volt B terve. Fehér Boldizsár családjában mindenki az írással foglalkozik és ő sem lóg ki a sorból: kabarét, szövegkönyvet és regényt is ír. Első könyve, a Vak majom alig egy hónapja jelent meg. kép: Németh Krisztina A történet egy francia luxusszállóban játszódik, ahol két Nobel-díjas tudós bejelenti a vendégeknek, hogy egy titokzatos kísérletet fognak végrehajtani rajtuk. A vendégek között van Magyarország egyik leggazdagabb embere, akinek nem is olyan régen, ám annál kalandosabb módon hullott ölébe hatalmas vagyona. Bár a regényt humora és eseményszövése miatt akár Rejtő Jenő is írhatta volna, Fehér Boldizsárnak egyáltalán nem állt szándékéban rá hajazni. A honlapodon található életrajzodban azt írod, jobban örültél volna, ha zenész leszel, és akár még teniszjátékos is válhatott volna belőled. Ez a két terület jobban érdekelt gyerekként, mint az írás? Szerencsére elég korán akadtak olyanok, akik hajlandóak voltak fizetni azért, amit írok, ezért soha nem gondolkodtam azon, hogy más foglalkozást keressek.
Mi volt az alapkoncepciód, amikor elkezdted írni a könyved? A boldogságkutatásból indultam ki, mivel kiderült, hogy létezik ilyen. Közgazdászok és pszichiáterek foglalkoznak azzal, hogy egzakt, számszerű formában mérhetővé tegyék a boldogságot. Érdekes, mekkora különbség van aközött, ami a kutatások szerint boldoggá teszi az embereket, és amire a megkérdezettek gondoltak, hogy azzá teszi őket. Meglepő, de az emberek többsége, fizetésemelésről, utazásról vagy egy új autóról ábrándozik, és nem gondolkodik hosszú távon. A főszereplőd egy veled egyidős fiú, akinek nyakába szakadt nemrég megismert, majd nem sokkal később elhunyt apja óriási cége, és akinek meg kell érnie a feladatra, hogy ezt a helyzetet kezelni tudja. A Vak majom a felnőtté válás regénye is? Amin a főszereplő keresztülmegy, az megeshet valakivel ötven- vagy hetvenéves korában is. Nem csak arról van szó, hogy valaki a gyerekkorból a felnőttkorba lép, ez egyfajta kilábalás a szellemi kiskorúságából. Úgy érzem, velem is hasonló történt Párizsban.