Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától kiépülő német– magyar gazdasági kapcsolatok (kereskedelmi egyezmények) ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig Olaszország volt. Gömbös Gyula miniszterelnök (1932-1936) azonban mindent megtett azért, hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja, de csak részlegesen tudta megvalósítani céljait. Az európai államférfiak közül elsőként látogatta meg Hitlert. A dinamikusan fejlődő kereskedelmi forgalom mellett Gömbös a politikai együttműködés terén is látványos előrelépést várt, ez azonban nem következett be. Hitler úgy látta, hogy a revíziós politika terén bizonyos mértékű német– magyar érdekazonosság egyedül Csehszlovákiával szemben áll fenn, ezért vonakodott a magyar törekvések általános értelmű támogatásától. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával, valamint a Berlin– Róma- és a Berlin– Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa, illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni.
Regisztrálj a hetente frissülő ingyenes tananyagokért! Számos ingyenes tananyaggal várunk szeretettel a Matek Oázisban, amit regisztráció után szabadon használhatsz. Kattints ide a regisztrációhoz Utoljára frissítve: 07:43:20 Áttekintjük a magyar külpolitika céljait és kapcsolatait a két világháború között. Bemutatjuk, mi a revíziós mozgalom, az irredentizmus, szó lesz az első bécsi döntésről, a második bécsi döntés és Teleki Pálról. Magyarország a XX. sz első felében (videókon) Hibajelzésedet megkaptuk! Köszönjük, kollégáink hamarosan javítják a hibát....
Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején, amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét, és egyben azt is garantálnia kellett, hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai, hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). A kezdeményezés Mussolinitól indult ki, aki Jugoszláviával szemben keresett a revízióban szintén érdekelt szövetségest, s egyúttal a kelet-közép- és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). Pilsudski marsall, lengyel államfő kijelentette ugyan, hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget, a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja.
A minisztertanács 1939. március 10-én – az új miniszterelnök, Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott, hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett, a magyar haderő bevonult Kárpátaljára. Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte, a fegyveres semlegesség és a revízió. A két irányvonal összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. További érdekes oldalak: Sulinet Tudásbázis - Magyarország útkeresése a harmincas években Farkas Judit Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt
Érettségi tételek - Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború között A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok A trianoni békeszerződés következtében a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója vált. A pártok ebben tökéletesen egyetértettek, ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették, addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl, más területeket is igényelt.
világháborúba - inkább 'kényszerû csatlósként', mint 'bûnös nemzetként' - való belépéséhez vezetett.
Igaz ugyan, hogy revíziós céljainak megvalósításában Magyarország nem sokat tudott előre lépni a Gömbös-kormány idején, azonban Olaszország és Németország lett a magyar mezőgazdasági cikkek legfontosabb exportpiaca, és ez előmozdította a gazdasági válság megoldását. A Gömbös halála után kinevezett Darányi Kálmán eleinte próbálta Magyarországon a német orientációt csökkenteni, de a megváltozott nemzetközi helyzetben ő is kénytelen volt politikáján változtatni. Az Anschluss (ánslussz) után 1938. március 15-én elsőként gratulált Németországnak. Emellett meghirdette Győrben a fegyverkezési programot, amely a korábbiakban vallott békés revízió gondolatát nyíltan elvetette. A magyar konzervatív körök nem tudták elfogadni az erősödő német orientációt, ezért Darányit menesztették, és helyette a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki. Imrédy nemzetközileg elismert gazdasági szakember volt szilárd angol kapcsolatokkal. Horthy azt remélte, hogy így csökken a német befolyás. A német kötődés a külpolitikai események gyors változása következtében meghozta első eredményeit.
Magyarország külpolitikáját az 1919 utáni évtizedekben - a baloldali forradalmakat követően - két dolog határozta meg: az antant működése és a revizinoizmus. Ha az előbbi tényezőt nézzük, kiemelendő, hogy az antant már megalakulásától, azaz 1904 -től, (a brit-francia megállapodástól kezdődően) védte a régi hatalmi berendezkedést (és gyarmati elosztást) a feltörekvő új nagyhatalmakkal, főleg Németországgal szemben, melyhez természetes módon társult az első világháború után a másik rivális, Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének szándéka is. Ez önmagában meghatározta, hogy a magyar külpolitika nem is ábrándozhatott erős kapcsolatokról Ausztriával és a Habsburg dinasztiával, sőt inkább a környező országok által 1921 -ben megalakított Kisantant -tal szemben (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia ellenében) kellett valamiféle önvédelemre berendezkednie. Ez a presszió egészen 1933 -ig, Adolf Hitler hatalomra jutásáig és a Gömbös-kormány 1932 -es kinevezéséig kötötte béklyóba a magyar külpolitika céljait.
Ennek felvetése és célja azonban jelentõsen változott a korszak folyamán: a 20-as évek militáns, totális revíziójának gondolatát felváltotta a status quo elfogadásának és a kivárásnak a taktikája, a 30-as években pedig már etnikai és békés, diplomáciai úton történõ revízióról beszéltek a politikusok mind itthon, mind külföldi tárgyalásaikon. Jóllehet a magyar külpolitikának fontos eleme volt az is, hogy igyekeztek kitartani a független, "önálló magyar megoldás" vonala mellett, a revízió céljainak elérése a megfelelõ gazdasági, katonai és külpolitikai potenciált nélkülözõ Magyarország számára szükségessé tette az európai nemzetközi politika állandó elemzését és a kínálkozó lehetõségek kihasználását. Magyarország diplomáciai tájékozódásai - lehetséges támogatókat keresve - természetesnek mondhatók a mindjobban erõsödõ és szintén Európa újrarajzolását akaró Németország irányában, ugyanakkor magukban foglalták a folyamatos kapcsolatkeresést a gyõztes nyugati hatalmakkal is. A mérleg nyelve egy picit hol erre, hol arra billent az egymást követõ kormányok külpolitikájában, s e tendencia jellemzõ maradt a háború kitöréséig, sõt még azután is.