Más esetben azonban nem jelöljük a változás tényét: a maradtak [marattak] alak az írásban nem jelölt teljes hasonulás ra példa. Amikor az egyik mássalhangzó csak egyetlen képzési jegyében válik hasonlóvá a másikhoz, részleges hasonulásról beszélünk. Az azonban [azomban] alakban a n foghang átalakul a b -hez hasonlóan ajakhanggá, m -mé, tehát a képzési helye változik meg (a képzés helye szerinti részleges hasonulás); az alakban [alagban] alakban azonban a zöngés b hang az előtte álló zöngétlen k hangnak nem a képzési helyét, hanem a zöngésségét változtatja meg, és így lesz belőle zöngés g hang ( zöngésség szerinti részleges hasonulás). A hasonulás hathat előrefelé ( kalappal) és hátrafelé ( maradtak). Az az + val = avval/azzal alakpár kivételes példája annak, hogy a hasonulás akár minkét irányban is működhet. Az összeolvadás során két vagy több egymást követő mássalhangzóból a kiejtésben egy harmadik keletkezik: látja = [láttya]; tetszik [teccik]; fáradság = [fáraccság]. Ilyenkor általában egy zár- és egy réshang kerül egymás mellé, belőlük pedig egy zár-rés hang keletkezik ( ty, c, cs stb.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Figyelt kérdés szebbnél fogyasztják fegyverrel elhelyezkedik különben hagyja képzelet fennhangon nyújtogatják babbal ellenben nagyjából fallal aludj vasgyár hallgat előre is köszi!!! 1/3 anonim válasza: szebbnél (rövidülés) fogyasztják (teljes hasonulás) fegyverrel (teljes hasonulás) elhelyezkedik (zöngétlenedés) 2013. máj. 15. 17:47 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Remélem nagyjából látható benne a logika: fegyverrel, babbal, fallal - Írásban jelölt teljes hasonulás nagyjából, hagyja - Írásban nem jelölt teljes hasonulás elhelyezkedik, képzelet, vasgyár - Zöngesség szerinti részleges hasonulás különben, ellenben - Képzés helye szerinti részleges hasonulás fogyasztják, nyújtogatják, aludj - Összeolvadás szebbnél, fennhangon, hallgat - Mássalhangzó rövidülés 2013. 17:48 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
). Rövidülés esetén egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, és a kiejtéskor a hosszú hangzó megrövidül: hallgat [halgat], otthon [othon]. Kiesés akkor történik, amikor három egymást követő mássalhangzó közül a másodikat nem ejtjük: mondta [monta], rendtartás [rentartás]. A nyúlás jelenségét akkor figyelhetjük meg, ha két magánhangzó között a mássalhangzó ejtésben megnyúlik: kisebb [kissebb], egyes [eggyes]. A fenti egyszerű és könnyen átlátható példák után végül lássunk néhány olyat is, amelyekben egyszerre több mássalhangzótörvény is érvényesül: ébresztget [ébrezget]: az ébreszt ige két zöngétlen mássalhangzóra végződik, a -get gyakorítóképző pedig zöngés mássalhangzóval kezdődik. Lássuk, mi történik: a kiejtés során kiesik a t hang, azonban így a sz hang közvetlenül a g mellé kerül, és zöngéssé válik. Itt tehát kiesésről és zöngésség szerinti részleges hasonulásról egyaránt beszélhetünk. Ugyanezt figyelhetjük meg a fáradtság [fáraccság] esetében, csak itt zöngétlenedés történik.
Zöngésség szerinti részleges hasonulás Zöngésség szerinti részleges hasonulás Részleges a hasonulás, ha két egymás mellett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik. Ha az első zöngétlen mássalhangzóra végződik, a kiejtése megváltozik, ha zöngés mássalhangzó követi. A zöngés mássalhangzó hatására az előtte álló zöngétlen helyett annak zöngés párját ejtjük, vagyis a zöngétlen mássalhangzó a kiejtésben zöngéssé válik. Ekkor zöngésség szerinti részleges hasonulásról (pl. : népdal, versben, patakban) beszélünk. Csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük.
Amikor beszélünk, hangokat ejtünk ki – de egyszersmind szavakat (és mondatokat stb. ) is formálunk. A szavak esetén nem különálló hangokat ejtünk ki, hanem hangok kapcsolatát. Az ilyen hangkapcsolatokban az egyes hangok hatással vannak egymásnak; más szóval: nem közömbös, hogy egy hang milyen hangkörnyezetben hangzik el. A hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak, az alkalmazkodás törvényeit pedig hangtörvényeknek nevezzük. Az alkalmazkodás fiziológiai (hangképzési) és egyszersmind nyelvtani jelenség; szerepe a hangképzés simábbá tétele. A tétel kifejtése Kétféle hangtörvényről beszélhetünk: magán- és mássalhangzótörvényekről. Hangrend. A magánhangzók szavakon belüli harmóniáját hangrendnek nevezzük. A hangrend szempontjából három kategóriába sorolhatjuk a szavakat: magas, mély és vegyes hangrendűek lehetnek. A magas hangrendű szavak csak elöl képzett (magas) magánhangzót (tehát e -t, é -t, i -t, í -t, ö -t, ő -t, ü -t vagy ű -t) tartalmaznak, például a fecske, a törzs vagy a mély szavaink.