Átlagosnál magasabb érdeklődés a fiataloknál és a 65+ korcsoportban tapasztalható, valamint a férfiaknál. Ehhez képest az eredmények szerint mindössze a felnőttek 4%-a vesz részt rendszeresen kardiológiai kivizsgáláson. Kész megoldásokkal könnyebb - Erre a kihívásra - vagyis hogy honfitársaink az ismeretek ellenére sem tesznek eleget a szív-érrendszerünk egészségéért, a betegség megelőzéséért, illetve a meglévő betegség széles körű karbantartásáért - igyekeztünk megtalálni a magunk válaszát. Elsősorban betegség- és tünetspecifikus csomagokat hoztunk létre, amelyek komoly támpontot adnak a tájékozódáshoz, hiszen a páciensek választhatnak például a magas vérnyomás, a ritmuszavar, a mellkasi fájdalom, a szívinfarktus-megelőző, a stresszes életet élőknek szánt vizsgálati csomagok közül - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Fotó: SDI Productions / Getty Images Hungary - Ezenkívül hitvallásunk, hogy a betegségeket csak komplexen lehet kezelni, gyógyítani, és örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen szakítanak "a gyógyszer majd mindent megold" szemlélettel.
Kezeljük a magas vérnyomást és a koleszterinszintet! Mivel mind a magas vérnyomás, mind a magas koleszterinszint veszélyezteti az ereket, és közvetve növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát, nagyon fontos az életmóddal történő csökkentés és szükség esetén a gyógyszeres kezelés is. Érdemes már az első, szokatlan tüneteket is komolyan venni. A fáradtság, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a gyors szívdobogás érzés, illetve az egyszer-egyszer "kihagyó" szívverés ugyanis pitvarfibrillációra is utalhatnak. A szív felső üregeiben, a pitvarokban kialakuló fibrilláció hatására, a pangó vér miatt pedig akár vérrögök is keletkezhetnek. Egy elszabaduló vérrög aztán elzáródást okozhat az agyban (stroke) és más szervekben, így mindenképpen fontos a korai felismerés, mert anticoaguláns (vérhígító) kezeléssel megakadályozható vérrög képződés kialakulása. Forrás: Normalizáljuk a vércukorszintet és a testsúlyt! Mivel a cukorbetegség és az elhízás fő rizikófaktorai a szívbetegségeknek, feltétlenül tenni kell ellenük.
Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése A szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás még mindig az egyik leggyakoribb halálok. Elsősorban a kis és nagy vérerek szinte minden embernél az öregedéssel együtt járó, egyre fokozódó megvastagodása és merevsége játszik döntő szerepet. Ezt meszesedésnek (általános arterioszklerózis) nevezik. A vérerek átmérője és ezáltal a véráramlás idegi és hormonális szabályozás alatt áll. Az állandó magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásának leggyakoribb oka az artériák átmérőjének és az érfal rugalmasságának tartós csökkenése, amely az életkor előrehaladtával fokozódik. A magas vérnyomás csak ritkán okoz testi panaszokat. Az artériák rugalmasságának csökkenéséhez az érfalakban lerakódó koleszterin nagyban hozzájárul. Ezenkívül a véralvadék is hozzátapad az érdes, gyulladt érfalakhoz, vérrög (trombózis) alakul ki, amely részben vagy teljesen elzárhatja az artériát, így megakadályozva a vér áramlását. A vérerek arterioszklerotikus degenerációja mellett különféle más okai is lehetnek a megemelkedett vérnyomásnak.
A kardiovaszkuláris betegségek nagyon sokáig tünetmentesek, és gyakran az első komoly tünet váratlanul következik be, akár súlyos következményekkel. A szervezet gyakran ad jeleket, sokszor vannak visszatérő panaszok, melyeknek nem tulajdonítanak jelentőséget. Ha visszatérő mellkasi fájdalom, nehezített légzés, légszomj, rossz közérzet, rendszertelen szívverés, bal kar zsibbadás, fejfájás, magas vérnyomás jelentkezik, különösen, ha a fentebb említett kockázati tényezők is fennállnak, mindenképpen indokolt a kivizsgálás, a kardiovaszkuláris állapotfelmérés. Természetesen az idősebb kor közeledtével a betegségek előfordulási kockázata növekedhet, de ne tévesszen meg bennünket a kor! (Az elhízás, stressz, dohányzás, mozgásszegény életmód stb. nem életkorhoz kötött rizikótényezők. ) Az infarktus nem az idősek betegsége, és a stroke is egyre fiatalabb korban jelentkezik. Első körben háziorvosi szinten laborvizsgálat, mellkasfelvétel, EKG és vérnyomásmérés indokolt. Amennyiben ezekben kardiovaszkuláris betegségre utaló eltérés található, kardiológiai szakvizsgálatra van szükség.
#melanóma #napozás #napvédelem #napégés 2021. 06. 25. Hogyan lép működésbe a naptej? Melyik az amelyik valóban óv a káros sugárzástól? Nem is olyan régen még úgy gondoltuk, hogy a leégés csupán egy szükséges rossz, egy áldozat a szépség oltárán. Sokan úgy vélték, hogy az leégés és az azt követő hámlás elengedhetetlen a barna bőrhöz, azonban ezek az emberek nem tudhatták még, hogy később épp emiatt lesznek idő előtt ráncosabbak, jelennek meg rajtuk májfoltok, és hordoznak majd nagyobb rizikófaktort a melanomára. Mi történik ha nap éri a bőrt? A napfény a fotonnak nevezett energia nyalábokból tevődik össze. Ennek egy része veszélytelen ugyan, de maga az ultraviola sugárzás már káros a bőr számára. Két típusa van: UV- A (320-400 nanométer hullámhossz) és UV- B (280-320 nanométer hullámhossz). A táblázatban jelölt bőrmolekulák szívják fel a fényt az ultraviola és az infravörös tartományok között. Bőrmolekula UVB UVA látható infravörös melanin x x x NADH, NADPH x x nukleozidok x x B2 vitamin x x porfirin x x x triptofán x x urokánsav x kollagén kollagén/elasztin bilirubin x Bőrünk olyan molekulákat tartalmaz, amelyek tökéletesen strukturáltak az UV-A és UV-B fotonok energiájának "felszívására", ezáltal kerülnek az apró részecskék magasabb energiájú állapotba.