Esztendeje elmúlt, hogy az Ország' Gyűlésének vége felé a' Diétai Magyar Múzsának Kiadásában a' reménységemnél kevesebb Praenumeratorok miatt a' Nyomtatónak adós maradván, valamint többnyire minden ügyetlen Literatorok, úgy én is egyedűl Excellentziádnak Nagylelkében 's hazafiúi kegyelmes Szívében találtam fel a' segedelmet. De mire az utolsó Árkus ki-szabadúlt volna a' Sajtó alól, már akkorra Excellentiád haza menvén én minden vígasztalás és Reménység nélkűl maradtam: hanem mégis utoljára az emberséges Nyomtatóval tisztességes Accordra lépvén, bajaimból tűrhetőképen kimenekedtem. Azolta, a' Nyári Insurrectiónak üres ideje alatt, öszveszedtem Irásaimat, a' mellyek részént eredeti, részént görög, deák, frantzia, német és olasz nyelvből fordított darabok; részént versek és theatralis munkák, részént prósák a' philosophiai 's Aestheticai Tudományokból. Ezeket öszveszedvén itten Komáromba Nyájas Múzsa név alatt kiakartam adni. De azolta szándékomat megváltoztatván, most már a' Pétzeli' halálával félbeszakadt Mindenes Gyűjteményt akarom folytatni.
Bet�rendes versjegyz�k
A méltán nagy hírű debreceni Kollégiumban a szinte mesés hírű Hatvani professzor már a hatvanas években a kor színvonalán álló fizikát tanít, nem sokkal később Budai Ézsaiás professzor már a felvilágosodás szellemében – meglepő tájékozottsággal – oktat történelmet, s ír kitűnő tankönyveket a világtörténelemből is, a magyar történelemből is. Linné akkori legmodernebb természetrajzára tudósok egész nemzedéke esküszik. Diószegi Sámuel, Földi János, Fazekas Mihály egymást is tanítva teremti meg a magyar nyelvű állattant és növénytant. E természettudósok közül Földi is, Fazekas is egyben költő. Földi egyszerre orvos, a verstan tudósa, otthona az új debreceni költészet középpontja; Fazekas idővel a Lúdas Matyi költője lesz. Ebben a körben nő fel a felvilágosodásból táplálkozó, majd a Martinovics-kor után új utak felé tájékozódó magyar irodalom legnagyobb lírikus költője: Csokonai Vitéz Mihály. Egész élete harmincegy esztendő: 1773. november 17-től 1805. január 28-áig. E rövid idő alatt olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, hogy Vörösmartyig, Aranyig és Petőfiig sincs párja.
Az egész világ feléledt S az elérkezett tavasznak Örömére minden örvend; Csak az egy Vitéz nem örvend. Enyelegnek a juhnyájak, Tehenek, lovak futosnak, Danol a pacsirta s a pinty; Az egész berek homályja Zeneg édes énekekkel: Egyedűl csak én kesergek. Ihon, a kinyílt mezőkben, Ligetekbe, rétbe, kerten Hiacintok illatoznak, Tulipánok ékesednek, Mosolyognak a virágok: De mi kedven a tavaszban, Ha az ő viráginál szebb Lili nem virít ölemben?
Rímek [ szerkesztés] Kereszt rímek: abab A vers szövege [ szerkesztés] A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt [2]! Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Irodalom [ szerkesztés] Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság - Verselemzések: Valódi tulipánt ( Magvető Könyvkiadó, 1989, 148-154. oldal) ISBN 9631414272 Online elérhetőség Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A dal szövege Tartózkodó kérelem (verselemzés) További információk [ szerkesztés] A Tartózkodó kérelem a MEK-ben Magyarul Bábelben - irodalmi antológia (magyarul) és (angolul) Tartózkodó kérelem - Kaláka együttes Magyar költők 41. : Csokonai Vitéz Mihály Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Tulipán a magyar népművészetben
Nem állott volt még ki a kevély uraság, Hogy törvényt hallgasson tőle a szolgaság; S rozskenyérhéjból is karácsonyja legyen, Hogy az úr tortátát s pástétomot egyen. Nem bírt még a király húsz, harminc milliót, Nem csikart ki tőlük dézmát és porciót, Melyből boldogokká tudja őket tenni, Azaz tonkin fészket legyen miből venni. Nem bújt el a fösvény több embertársától, Hogy ment legyen pénze a haramiától, Akit tán tolvajjá a tolvaj világ tett, Mert gonosz erkőlccsel senki sem született. Nem is csuda, mert már a rétek árkolva, És a mezők körűl vagynak barázdolva; Az erdők tilalmas korlát közt állanak, Hogy bennek az urak vadjai lakjanak; A vizek a szegény emberekre nézve Tőlök munkált fákkal el vagynak pécézve. Te vagy még egyedűl, óh arany holdvilág, Melyet árendába nem ád még a világ. Te vagy még, éltető levegő! amelyen Indzsenéri duktus nem járt semmi helyen. Téged még, óh legszebb hangú szimfónia, Ingyen is hallgathat minden emberfia: S titeket, óh édes erdei hangzások, Hallhatnak a szegény pásztorok s munkások: Mikor a mesterség gyáva hangjainál A kényes nagyvilág fárasztó bált csinál.
Bet�rendes versjegyz�k (A-D)
A Tartózkodó kérelem Csokonai Vitéz Mihály 1803 -ban megjelent költeménye. Első változata Egy tulipánthoz címmel 1793-as keltezésű. Tíz évvel a mű keletkezése után, amikor a költő a Lilla-dalokat kötetbe gyűjtötte, ezt is felvette a ciklusba Tartózkodó kérelem re változtatva a címét. A szerelmes vers a régi magyar virágénekekkel rokon, játékos, gyengéd érzelmeket fejez ki. Stílusa: rokokó, műfaja: dal. Szerkezete [ szerkesztés] 1. Udvarlás: a férfi szerelmének hevét csak egy szerelmes lány csillapíthatja. 2. Leírás: a kis "tulipán" dicsérete: szeme, ajkai. 3. Kérés: pajkos gyengédséggel megfogalmazva, csábító ígérettel fűszerezve a földön túlinak lefestett lényhez. Költői képek [ szerkesztés] Metaforák: szerelemnek... tüze, tulipánt, Szemeid ragyogása... tűz, ajakid harmatozása. Jelzők: hatalmas, megemésztő, gyönyörű, kis, szép, eleven, hajnali, angyali, ambrózia. Verselése [ szerkesztés] Szimultán verselésű: ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű egyszerre. Kétütemű (8-as, 7-es) keresztrímesnek és ionicus a minore verslábaiban (U U — —) írt költeménynek egyaránt értelmezhető.